Bokorné Szegő Hanna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bokorné Szegő Hanna
Született 1925. június 18.
Budapest
Elhunyt 2006. december 19. (81 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Bokor Péter (1947–2006)
SzüleiSzegő Ernő
Foglalkozása

Bokorné Szegő Hanna (Bokor Péterné), (Budapest, 1925. június 18. – Budapest, 2006. december 19.) nemzetközi jogász.

Családja[szerkesztés]

Szegő Ernő (1886–1944) közgazdasági író, tisztviselő és Balla Stefánia (1901–1944) lánya. Első férje (1944–1945) Vas János volt, szüleivel együtt a holokauszt áldozata lett. Második férje 1947-től Bokor Péter (1924–2014) filmrendező, történész. Leányai: Németh Pálné Bokor Klára (1945–) jogász, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője és Bokor Judit (1949–) közgazdász, az Orvostovábbképző Intézet (OTI) tudományos munkatársa.

Tanulmányai[szerkesztés]

A Veres Pálné Leánygimnáziumban érettségizett 1943-ban. A Pázmány Péter Tudományegyetemen az első női hallgatók között szerzett 1949-ben állam- és jogtudományi doktori oklevelet. 1955-ben befejezte a Külügyi Főiskolát és 1959-ben nemzetközi jogi szakvizsgát tett. Az állam- és jogtudományok kandidátusa lett 1960-ban, doktora 1973-ban. 1962-ben a hágai Nemzetközi Jogi Akadémia ösztöndíjasa volt.

Élete és munkássága[szerkesztés]

1944–45-ben Budapesten szövőgyári munkás volt, 1945-ben a Gestapo letartóztatta. A felszabadulás után a Mozgóképüzemi Vállalat (MOKÉP) jogi osztályán dolgozott, majd a jogi egyetem elvégzése után 1951-ben a Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Osztályának előadója (1951–1956), majd a Nemzetközi Szervezetek Főosztálya főelőadója (1956–1960) lett. 1960-tól a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és a Nemzetközi Jogi Osztály vezetője (1960–1997).

1963-tól a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen egyetemi docensként részt vett a magyarországi diplomataképzés megindításában, a nemzetközi kapcsolatok szak létrehozásában. 1974-től címzetes egyetemi tanár, majd 1995-től emerita professzor.

Társadalmi funkciói[szerkesztés]

  • Az MSZP Közjogi Tanácsadó Testületének tagja (1989–1990),
  • Az Emberi Jogok Magyar Központja alapító tudományos igazgatója (1989-től; 1996-tól közalapítványként működik).
  • Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottsága tagja.
  • Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) és Magyarország kapcsolatának szakértője, az ILO magyar tagozatának elnöke.
  • Az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának (CSW) magyar tagja (1964–1976), elnöke (1969).

Kutatási területei[szerkesztés]

A nemzetközi jogon belül elsősorban a nemzetközi szervezetek jogával, nemzetközi kapcsolatokkal, a háborús helyzetek jogi vonatkozásaival, hadifogolykérdéssel foglalkozott. Komoly eredményeket ért el Magyarország és a különböző nemzetközi szervezetek közötti viszony tisztázása, illetve a függetlenné vált új államok jogi helyzetének összehasonlító vizsgálata terén.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Munka Érdemrend (arany),
  • Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
  • Akadémiai Díj (1967)
  • Akadémiai Nívódíj (1972)
  • Szent-Györgyi Albert-díj (1995)
  • Köztársasági Érdemrend Középkeresztje

Szerkesztő munkája[szerkesztés]

  • Az Acta Humana c. folyóirat főszerkesztője (1990–2006)
  • A Questions of International Law c. könyvsorozat szerkesztője (1986-tól).

Főbb művei[szerkesztés]

Sok tucatnyi jelentős tudományos tanulmányt publikált magyar és külföldi szakfolyóiratokban. Jelentős tudományos fordítói tevékenységet is végzett.

Könyvei[szerkesztés]

  • A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1961. 311 old.
  • Nemzetközi Jog. I. r. Kézirat/ként/. Budapest, Tankönyvkiadó, 1965. 176 old.
  • Nemzetközi Jog II. r. Kézirat/ként/. Budapest, Tankönyvkiadó, 1966. 139 old.
  • New States and International Law. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1970. 116 old.
  • Új államok és a nemzetközi jog. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1971. 262 old.
  • Az ENSZ helye a nemzetközi jogalkotásban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976. 179 old.
  • The role of the United Nations in international legislation. Akadémiai Kiadó - North-Holland, 1978. 192 old.
  • Államazonosság - államutódlás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 108 old.
  • Az emberi jogok nemzetközi jogi aspektusai és az alkotmányfejlődés. MTA Államtudományi Kutatások Programirodája. Budapest, 1988. 104 old.
  • Nemzetközi jog. Budapest, Aula, 1997. 378. old.
  • Nemzetközi kapcsolatok alapszótár (Böszörményi Jenővel és Kemenszky Ágnessel közösen). Budapest, Aula Kiadó, 2003. 384 old.

Lexikonok, enciklopédiák[szerkesztés]

Számos szaklexikonba írt szócikkeket:

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ars boni et aequi. Tanulmányok az ezredvég nemzetközi rendszeréről. Bokorné Szegő Hanna 75. születésnapjára. Szerkeszette Rostoványi Zsolt. (Bp., 2000)
  • Halálhír; Kondorosi Ferenc: Bokorné Szegő Hanna emlékére. (Népszava, 2006. dec. 22.)
  • Herczegh Géza: Bokorné Szegő Hanna emlékére. (Acta Humana, 2006)
  • Bokorné Szegő Hanna. (Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. Bp., 2010).