Bohinj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bohinj
Lake Bohinj with a church.jpg
Elhelyezkedése
Bohinj (Szlovénia)
Bohinj
Bohinj
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 16′ 16″, k. h. 13° 57′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 16″, k. h. 13° 57′ 07″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bohinj témájú médiaállományokat.

Bohinj ([ˈbɔ:xin], németül Wochein [ˈvɔxaen]) egy völgy, ismert üdülőhely Szlovéniában a Júliai-Alpokban. A völgyben található a Bohinji-tó, – a környék névadója –, mely 530 m magasan fekszik. Fő bevételi forrás a mezőgazdaság és a turizmus. A hely többek közt arról is nevezetes, hogy egykor Agatha Christie is megfordult itt. A helyiek által beszélt nyelvjárás – az elszigetelség miatt – elüt minden környező nyelvjárástól.

Földrajz[szerkesztés]

Általában Bohinj alatt a Sava Bohinjka (Bohinji-Száva) völgyét szokták érteni. Ez további négy részre osztható, ezek a Spodnja Dolina (Alsó-völgy), Zgornja Dolina (Felső-völgy), Ukanška kotlina (Ukanci-medence), és Nomenjska kotlina (Nomenji-medence). A nyugati oldalon a völgy lezárása a Komarča, kelet felől pedig a Soteska keskeny szorosa kapcsolja a szomszédos, Bled körüli síksághoz.

A Bledi tavat több kisebb folyó táplálja. Ezek legismertebbike a Savica, melynek vízesése turistikai látványosság is. Két nagyobb folyó, a Jezernica és a Mostnica összefolyásától számítják a Sava Bohinjka eredetét.

Történelem[szerkesztés]

A stratégiai fontosságú vasútvonalat, amely a Júliai-Alpokon keresztül kötötte össze Bécset Trieszttel, 1906-ban avatták fel. Kilenc évvel később az Isonzói csaták helyszíneire e vasútvonalon szállították a bakákat, hadfelszerelést.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

Bohinj község
Térkép
Karte Bohinj si.png
Alapadatok
Régió: Gorenjska
Terület: 333,7 km²
Lakosság: 5222 (2002)
Irányítószám: 4264
Testvérvárosok: Ramsau bei Berchtesgaden
Hivatalos oldal: http://www.bohinj.si

Bohinj község területe a völgynél jóval kiterjedtebb: hozzá tartoznak a Jelovica és Pokljuka platók déli oldalai, a Bohinji-hegység északi oldalala, de ide tartozik maga a Triglav is. Lakossága 5222 fő (2002).

A községhez tartozó települések: Bitnje, Bohinjska Bistrica, Bohinjska Češnjica, Brod, Goreljek, Gorjuše, Jereka, Kamnje, Koprivnik v Bohinju, Laški Rovt, Lepence, Log v Bohinju, Nemški Rovt, Nomenj, Podjelje, Polje, Ravne v Bohinju, Ribčev Laz, Savica, Srednja vas v Bohinju, Stara Fužina, Studor v Bohinju, Ukanc, Žlan.

A község legnagyobb települése ugyan Bohinjska Bistrica, de székhelye a tóparton található Ribčev Laz.

Kultúra[szerkesztés]

Legendák[szerkesztés]

Bohinj eredete[szerkesztés]

Amikor Isten befejezte a világ megalkotását, rájött, hogy megfeledkezett egy kis embercsoportról, akik csendben várták Isten munkájának befejeztét. Ezért hálául nekik ajándékozta a világ legszebb helyét, melyet az emberek - Isten szláv nevéből (Boh) - Bohinjnak neveztek el.

Egyéb mítoszok[szerkesztés]

  • A török hódítások idején az ide érkező hódítók a környező hatalmas hegyek látványára azt hitték, hogy a völgy a világ vége.
  • A környező hegyekben él a híres mágikus teremtmény, a Zlatorog („Aranyszarv”)
  • Az itt található Hudičev mostot („Az ördög hídja”) az ördög építette, mivel a helyieknek nem sikerült olyan hidat építeniük, ami nem dőlt össze. Cserébe azt kérte, hogy az első hídon átkelő lelke legyen az övé. A trükkös helyiek viszont egy kutyát küldtek át először a hídon, így verve át az ördögöt.

Turizmus[szerkesztés]

Látnivalók:

  • Szent János-templom (Cerkev Sv. Janeza): a 15. századból származik. Egyszerű, gótikus építmény freskókkal a tó partján.
  • Bohinji-tó: Szlovénia legmélyebb, legnagyobb állandó természetes tava.
  • Vogel-hegy: síterület 1800 m-ig, két hegyi étterem, egy hotel áll itt. 4 zöld (nagyon könnyű), 4 kék (könnyű), 4 piros (közepes), és 4 fekete (nehéz) sípálya található fenn. Infrastruktúrája: 35 km sífutópálya, 36 km lesiklópálya, 9 lift a síelők számára. Drótkötélpálya vezet fel a hegyre (1923 m), ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Triglavra, a tóra és a völgy településeire.
  • Múzeumvonat, mely Jesenicéből indul Nova Goricába, keresztülhaladva a bohinji völgyön, majd azt a bohinjska bistricai alagúton hagyva el.

Az egész évben idelátogató turisták számos lehetőség közül választhatnak: sízés, sífutás, fürdőzés, természetjárás, hegymászás valamint különböző vízi sportok.

További információk[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]