Biztosítási szerződés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (a biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított (illetve a szerződő fél) pedig díj fizetésére kötelezi magát. Ma Magyarországon a Polgári Törvénykönyv XLV. fejezete (536.§.-568.§.) foglalkozik vele, illetve a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. tv. (Bit.) Emellett a biztosítók biztosítási szabályzatban vagy az egyes biztosítási szerződésekben eltérő feltételeket is megállapíthatnak, amennyiben azt jogszabály engedi.

A biztosítási jogviszony[szerkesztés]

A szerződés alanyai[szerkesztés]

  • Biztosító: ez lehet a Bit.-ben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel bíró részvénytársaság, szövetkezet, vagy egyesület.
  • Szerződő fél: az ügy ura, aki saját személyében megköti a szerződést, megteszi az ügy szempontjából lényeges jognyilatkozatokat, de emellett őt terhelik a szerződésből eredő főkötelezettségek is (díjfizetés).
  • Biztosított: nem minden esetben esik egybe a szerződő féllel. A biztosított hordozza a biztosítási érdeket, neki fűződik ugyanis érdeke ahhoz, hogy a biztosított vagyontárgy vagy személy épségben maradjon. Őt elsősorban jogosultságok illetik meg, de van egy közlési kötelezettsége a biztosító felé.
  • Kedvezményezett: az a személy, akit a biztosítási szerződésben külön megneveznek, mint a teljesítést követelhető személy.

A szerződés tárgya[szerkesztés]

  • Közvetlen tárgy: a biztosító által vállalt helytállási kötelezettség (praestare alakzat) ellenszolgáltatás fejében, amely a biztosítási esemény bekövetkezésekor teljesítéssé változik (dare alakzat).
  • Közvetett tárgy: a vagyonbiztosítás esetében releváns; minden olyan vagyontárgy, amely a biztosított érdekkörébe tartozik.

A felek jogai és kötelezettségei[szerkesztés]

  • Biztosító: köteles megfizetni a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítsi összeget illetve teljesíteni a vállalt egyéb szolgáltatásokat. Jogosult a biztosítási díj követelésére, illetve adatok kérésére a szerződő féltől. Egyéb törvényben meghatározott esetekben a biztosító mentesülhet teljesítési kötelezettsége alól. Rendelkezik az ún. törvényi engedményi joggal, vagyis ha a kárt megtérítette, akkor a tényleges károkozóval szemben követelheti a kár megtérítését. Megilleti emellett a rendes és a rendkívüli felmondás joga is.
  • Szerződő fél: köteles az esedékes biztosítási díj megfizetésére. Ha ezt elmulasztja, eltérő rendelkezés hiányában a szerződés 30 nap elteltével megszűnik. Köteles továbbá adatokat szolgáltatni a biztosítónak, s bejelenteni a lényeges változásokat. Jogosult arra, hogy megjelölje a biztosított illetve a kedvezményezett személyét.
  • Biztosított: követelheti a biztosító teljesítését, bármikor beléphet a szerződő fél helyett a szerződésbe, kedvezményezettet jelölhet. Köteles viszont együttműködni a biztosítóval, bizonyítási kötelezettség is terheli, illetve köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely elősegítheti vagy kiválthatja az esemény bekövetkeztét.
  • Kedvezményezett: követelheti a biztosítótól a teljesítést, illetve együttműködési kötelezettsége van.

A szerződés létrejötte és hatályosulása[szerkesztés]

Főszabályként a felek írásbeli megállapodásával jön létre, de lehetőség van ún. formák alapján is erre. Általában ez azt jelenti, hogy a szerződő fél írásbeli ajánlatot tesz és a biztosító az ajánlat tartalmával egyezően előre meghatározott, nyomtatott szerződési feltételsort bocsát ki. Létrejöhet még egyedi szerződésben, közös okiratba foglalva, biztosítási kötvényként, igazolójeggyel, esetleg biztosítási bélyeggel. Egészen ritka esetben hallgatással is.

Általában azon a napon lép hatályba a biztosítási szerződés, amikor a szerződő fél az első alkalommal tesz befizetést a számlájára. A felek megállapodhatnak ettől eltérő időpontban is. Amennyiben még a szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, úgy a szerződés vagy annak megfelelő része hatálytalanná válik.

A teljesítés[szerkesztés]

A szerződés teljesítésére a biztosítási esemény bekövetkezte után kerülhet sor. Ez általában pénzbeli szolgáltatás, melyet a bejelentéstől számított 15 napon belül köteles a biztosító megfizetni. A teljesítés nem feltétlenül szerződést megszüntető ok, csak akkor, ha a szerződést eleve egyetlen biztosítási eseményre vagy egyetlen meghatározott vagyontárgyra kötötték, és ennek pusztulása bekövetkezett.

Szerződésszegő magatartások[szerkesztés]

A biztosító szerződést szeghet, ha késedelembe esik a teljesítéssel, illetve azt megtagadja. Késedelem esetén kamatfizetési kötelezettsége keletkezik. Ha a szerződő fél vagy a biztosított szeg szerződést, akkor az hatálytalanságot idézhet elő.

A szerződés megszűnése[szerkesztés]

  • Közös megegyezéssel
  • Egyoldalúan, felmondás útján
  • Határozott időre kötött szerződés a meghatározott idő eltelte után
  • Esetenként a biztosított halála
  • Díjfizetés késedelme vagy megtagadása esetén, ha másként nem állapodtak meg
  • A szolgáltatás lehetetlenül vagy megszűnik a biztosítási érdek

Lásd még[szerkesztés]