Bioko
| Bioko (Ëtulá Ëria) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Egyenlítői-Guinea |
| Legnagyobb település | Malabo |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 334 463 fő (2015)[1] |
| Malabo népessége | 297 000 fő (2018) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Guineai-öböl |
| Terület | 1935 km² |
| Hosszúság | 70 km |
| Szélesség | 32 km |
| Tengerszint feletti magasság | 3011 m |
| Legmagasabb pont | Pico Basilé |
| Időzóna | WAT (UTC+1) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Bioko
Pozíció Egyenlítői-Guinea térképén
| |
 é. sz. 3° 30′, k. h. 8° 42′3.500000°N 8.700000°EKoordináták: é. sz. 3° 30′, k. h. 8° 42′3.500000°N 8.700000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bioko témájú médiaállományokat. | |
Bioko (1973-ig Fernando Po, 1973–79 között Macías Nguema Byogo,[2] bube nyelven Ëtulá Ëria) Egyenlítői-Guineához tartozó sziget az Atlanti-óceánban. Itt található az ország fővárosa, Malabo (korábban Santa Isabel).
Természeti földrajza
[szerkesztés]A sziget az ország legészaknyugatibb része. A Guineai-öböl keleti részén, a Biafrai-öbölben fekszik, kb. 40 km-re a szárazföldi Kamerun partjaitól, Batától 290 km-re északnyugatra. Legmagasabb pontja a Pico Basilé (3011 m) a Kamerun-vonal kialudt pajzsvulkánjánal tetején. Malabo jól védett, természetes kikötője a vulkán romkráterében épült.[3]
Népessége
[szerkesztés]Lakossága 335 048 fő (2015). Az emberek többsége a bantu népekhez tartozó bubi nép tagja, azon belül is a fang etnikumhoz tartozik.
Közigazgatása
[szerkesztés]A sziget két tartományra oszlik:
- Bioko Norte északon
- Bioko Sur délen
Gazdasága
[szerkesztés]A sziget forgalmas kikötőjéből a 20. század 2. felében főleg nemesfát és kávét exportáltak.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Tengerek földrajza: Kuruc Andor: Tengerek földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. 480 p.
