Biocentrizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


A biocentrizmus[szerkesztés]

ógörög és buddhista[1] alapokon nyugvó – elmélete szerint a halál csupán illúzió. A biocentrizmus szerint nem a világegyetem, hanem a biológiai élet a valóság alapja, és valójában ez utóbbi teremti meg a világegyetemet, tehát az emberi tudat határozza meg a tárgyak formáját és méretét. Magyarán: ha az ember ránéz az égre, tudja, hogy kék. Viszont ez csupán tanult tudás, és az agyunkban lévő sejteket meg lehet úgy változtatni, hogy azt kék helyet vörösnek vagy sárgának lássa.

Emberekként hiszünk a halálban, mert azt tanították nekünk, hogy meghalunk. Pontosabban: a tudatunk a testünket az élettel azonosítja, a test pedig valóban meghal – állítja Robert Lanza[2], az észak-karolinai Wake Forest Orvostudományi Egyetem professzora.

A biocentrizmus szerint tehát az idő [3]és a tér[4] nem úgy viselkednek, ahogy a tudat[5] mutatja, annak csupán eszközei. Az elmélet alapjai szerint tehát a halál és a halhatatlanság is egy olyan világban létezik, ami nincsenek időbeli-térbeli határai, ugyanígy végtelen számú párhuzamos világok is léteznek egy időben. Sőt, amint Lanza állítja: minden, ami megtörténhet, meg is történek a multiuniverzumban. Éppen ezért a professzor szerint a halál sem létezhet hagyományos értelemben. Lényeg: amit látunk, azt a tudatunknak köszönhetjük, a tudatunk ad értelmet a világnak. Véleménye szerint az anyagnak és az energiának van részecske- és hullámtermészete is, attól függően hogy hogy észleli a tudatunk. Lanza téziseit a kétrés-kísérlett[6]el próbálja alátámasztani, ami a fény kvantumjaival, a fotonokkal foglalkozik.

Alapelvek[szerkesztés]

Robert Lanza[7] első biocentrizmussal foglalkozó könyvében[8] leírja a biocentrizmus alapelveit:

A biocentrizmus első alapelve:

Valóságként érzékeljük azt a folyamatot, amely magában foglalja a tudatunkat. Ha egy „külső” valóság létezik, akkor definíció szerint léteznie kell az űrben. De ez értelmetlen, mert a tér és az idő nem abszolút valóság, hanem az emberi és állati elme eszközei.

A biocentrizmus második alapelve:

Külső és belső felfogásunk elválaszthatatlanul összefonódik. Ugyanaz az érme különböző oldala, és nem választhatók el egymástól.

A biocentrizmus harmadik alapelve:

A szubatomi részecskék - sőt minden részecske és tárgy - viselkedése elválaszthatatlanul kapcsolódik egy megfigyelő jelenlétéhez. Tudatos megfigyelő jelenléte nélkül a legjobb esetben egy valószínűségi hullám meghatározhatatlan állapotában léteznek.

A biocentrizmus negyedik alapelve:

Tudatosság nélkül az „anyag” meghatározhatatlan valószínűségi állapotban van. Bármely világegyetem, amely megelőzhette volna a tudatot, csak valószínűségi állapotban létezett.

Ötödik alapelv:

A világegyetem szerkezete csak a biocentrizmusal magyarázható. Az univerzum finomhangolva van az életre, mert az élet hozza létre a világegyetemet, nem pedig fordítva. Az „univerzum” egyszerűen az én teljes tér-időbeli logikája .

A biocentrizmus hatodik alapelve:

Az időnek nincs valódi létezése az állati érzékelésén kívül. Ez az a folyamat, amellyel az univerzumban bekövetkező változásokat érzékeljük.

A biocentrizmus hetedik alapelve:

A tér, mint az idő, sem tárgy, sem dolog. Az űr az állatok megértésének másik formája, és nincs önálló valósága. Így nincs olyan abszolút önálló mátrix, amelyben a fizikai események az élettől függetlenül történnek.

Források[szerkesztés]

Robert Lanza (2009). 2009 Biocentrism: How Life and Consciousness are the Keys to Understanding the Universe[9] ISBN 978-1-933771-69-4

Robert Lanza 2016 Beyond Biocentrism: Rethinking Time, Space, Consciousness, and the Illusion of Death[10] ISBN 978-1942952213

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

Angol nyelven

Robert Lanza (2009). 2009 Biocentrism: How Life and Consciousness are the Keys to Understanding the Universe ISBN 978-1-933771-69-4

Robert Lanza 2016 Beyond Biocentrism: Rethinking Time, Space, Consciousness, and the Illusion of Death ISBN 978-1942952213

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (2019. november 16.) „Buddhizmus” (hu nyelven). Wikipédia.  
  2. (2019. december 1.) „Robert Lanza” (hu nyelven). Wikipedia.  
  3. (2019. december 1.) „Idő” (hu nyelven). Wikipédia.  
  4. (2018. november 13.) „Tér (fizika)” (hu nyelven). Wikipédia.  
  5. (2019. október 4.) „Tudat” (hu nyelven). Wikipédia.  
  6. (2019. május 15.) „Kétrés-kísérlet” (hu nyelven). Wikipédia.  
  7. (2019. december 3.) „Robert Lanza” (hu nyelven). Wikipédia.  
  8. Robert Lanza (2009). 2009 Biocentrism: How Life and Consciousness are the Keys to Understanding the Universe ISBN 978-1-933771-69-4 
  9. Robert Lanza » Biocentrism / Robert Lanza’s Theory of Everything (amerikai angol nyelven). www.robertlanza.com. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  10. BEYOND BIOCENTRISM / Robert Lanza, M.D. (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 3.)