Besnyő Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Besnyő Éva (eredeti nevén Blumgrund Éva) (Budapest, 1910. április 29.Laren, Hollandia, 2003. december 12.), magyar származású holland fotográfus.

Besnyő Éva
Besnyo1.JPG
Született Éva Marianna Blumgrund
1910. április 29.[1][2][3]
Budapest
Elhunyt 2003. december 12. (93 évesen)[4][2][3]
Laren
Állampolgársága
Házastársa
  • John Fernhout (1933–1945)
  • Wim Brusse (1946–)
Foglalkozása
  • fotográfus
  • architectural photographer
  • ellenálló
Iskolái Veres Pálné Gimnázium
Kitüntetései
  • Opzij Literature prize (1985)
  • Oeuvre Awards BKVB (1994)
  • BNO Piet Zwart Prijs (1994)[5]
  • Dr. Erich Salomon Prize (1999)
Sírhely Zorgvlied
A Wikimédia Commons tartalmaz Besnyő Éva témájú médiaállományokat.
Maviye Karaman Ince & Eva Besnyö (1985)

Élete[szerkesztés]

1910-ben született Budapesten. Édesapja ügyvéd volt, Éva két lánytestvérével együtt kiváló nevelést kapott, a Veres Pálné Leánygimnázium növendéke volt. Jómódú zsidó családja Friedmann Endrével (Robert Capa) egy házban lakott a Városház utcában. Besnyő Éva 1928-tól Pécsi József magániskolájába járhatott.

Vizsgája után 1930 szeptemberében Berlinbe utazott, ahol a René Ahrlé Labor des Berliner Reclame-Photographen-jében kezdett dolgozni. 1931 első felében Dr. Peter Weller fotóriporter mellett asszisztenskedett, aztán laboráns lett a Deutscher Photodienstnél (DGPhot / Dephot), ahová ő ajánlotta be a szintén Berlinbe érkező Capát is. Miközben egyre több képe jelent meg a nemzetközi sajtóban, 1931-től Besnyő önálló műtermet bérelt a Nachodstrasse-n, riportképeit a Neophot baloldali sajtóiroda forgalmazta. A harmincas években Londonban (The Modern Spirit in Photography) és Brüsszelben (Internationale Photographie) szerepeltek fotói kiállításokon. 1932-ben Amszterdamba költözött, ahol műtermet nyitott.

Első férje a holland művészcsaládból származó filmes, John Fernhout (John Ferno) volt. 1933-ban Besnyőnek kiállítása nyílt a Van Lier Galériában. A harmincas években részt vett a holland munkásfotó-mozgalomban, 1934–1939 között főként építészeti fotókat készített. 1936-ban részt vett a De Olympiade On der Dictatur (DOOD) amszterdami kiállításán. 1937-ben kapcsolódott be a foto 37 nemzetközi tárlat szervezésébe (Stedelijk Museum). Hollandia német megszállása alatt bujkálnia kellett. Második férjétől (Wim Brusse) két gyermeke született. 1953-ban kiállítása nyílt a Museum of Modern Art-ban, 1958-ban aranyérmet nyert az első velencei fotóbiennálén. Számos kitüntetésben, életműdíjban részesült. Az 1970-es években dokumentálta a holland feminista Dolle Mina mozgalom akcióit. 1999-ben életmű-kiállítása nyílt Amszterdamban, Berlinben pedig elnyerte a Dr. Erich Salomon-díjat. 2003 decemberében halt meg, miután archívumát átadta a Maria Austria Institute-nak.

2012-ben nagy retrospektívet szentelt neki - többek közt - a párizsi Jeu de Paume.

Források[szerkesztés]

E. Csorba Csilla: Magyar fotográfusnők, Budapest, 2000.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  1. https://rkd.nl/explore/artists/114079, 2017. augusztus 22.
  2. a b Eva Besnyö
  3. a b Eva Besnyö
  4. 2016. június 23., http://www.fotografen.nl/nl/fotografen/uitgebreid/fotograaf/id/114079
  5. 2019. április 24., https://www.bno.nl/page/bno-piet-zwart-prijs