Beregszászi Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Beregszászy Lajos szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Beregszászi Lajos
Született 1817. január 15.[1]
Békés
Elhunyt 1891. március 4. (74 évesen)
Budapest
Foglalkozása hangszerkészítő
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Beregszászi Lajos (született: Beregszászy Lajos) (Békés, 1817. január 15.Budapest, 1891. március 4.) magyar zongorakészítő.

Életpályája[szerkesztés]

Az 5. gimnázium osztályt Mezőtúron végezte el. Ezt követően Temesváron, Pesten, Hamburgban, Londonban és Bécsben (1844) tanult. 1844-ben Mata Ferenccel műhelyt nyitott Bécsben. 1845-ben részt vett a bécsi iparmű kiállításon. 1846–1879 között Pesten dolgozott. 1846-ban a pesti iparmű kiállítás résztvevője volt. 1854-ben a müncheni nagy iparműtárlaton jónak találták zongoráit; dicsérő oklevelet küldtek neki. 1855-ben, 1867-ben, és 1878-ban Párizsban szerepelt világkiállításon. 1862-ben és 1871-ben Londonban volt világkiállítása. 1868-ban a Magyar Királyi Udvari Zongorakészítő cím birtokosa lett. 1873-ben Bécsben állította ki zongoráit.

Párizs, Rotterdam, Magdeburg, Weimar, Lipcse, Velence, Bécs, Törökország városaiba is készített zongorákat. Évente 70-80 zongorát készített.

A zongoraépítés terén értékes találmányai voltak.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (19/1-1-14).

Művei[szerkesztés]

  • A magyarországi zongoraipar érdekében (Zenészeti Lapok, 1862)
  • Eszmék a zongorahangfenék alkatának megjavításához (Zenészeti Lapok, 1862)
  • Observations, concerning improvements in the construction of the sounding-board of pianofortes (Pest, 1862)
  • Die Klaviere auf der jetzigen Weltausstellung (Pest, 1867)
  • Die Steinway'sche Doppelmensur im Lichte der Praxis (Budapest, 1875)
  • A magyar zongoraipar állapotáról (Zenészeti Lapok, 1879)
  • A hazai zongoraipar érdekében véd- és vádirat (Budapest, 1879)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A magyar zongoragyártás fénykora - Beregszászy Lajos emlékkiállítás. In: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet honlapja
  • Farkas Márta, Sz.: Magyar zongoragyártás a XIX. században. Beregszászy Lajos útja a világhírig (Békési Élet, 1976/1) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Futaki Gergely: Beregszászy Lajos. In: Békési életrajzi kislexikon a reformáció korától a XX. század végéig. szerkesztette és a bevezetőt írta Szabó Ferenc. Békés: Békési Városvédő és Szépítő Egyesület, 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Konferencia és kiállítás Beregszászy Lajos emlékére az MTA BTK Zenetudományi Intézetében. In: MTA honlapja
  • Nemzeti Évfordulóink 2017. Budapest : Külgazdasági és Külügyminisztérium ‒ Balassi Intézet, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Ábrányi Kornél, id.: A magyar zene a 19. században (Budapest, 1900)
  • Farkas Márta, Sz.: A zongora csellórezonánsa. Zenetudományi Dolgozatok, 1979
  • Gát József: A zongora története. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1964. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • John-Paul Williams: A zongora. Budapest : Vince Kiadó, 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
  • Mándi Ildikó: Ők is Liszt kortársai voltak. http://epa.oszk.hu/01300/01368/00017/pdf/EPA01368_Hungarologische_Beitrage_11_1998_195-209.pdf

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01610.htm, Beregszászi Lajos, 2017. október 9.