Benzidin
| Benzidin | |||
| |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | 4,4′-diaminobifenil | ||
| Szabályos név | 4,4′-bifenildiamin | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 92-87-5 | ||
| PubChem | 7111 | ||
| ChemSpider | 6844 | ||
| EINECS-szám | 202-199-1 | ||
| KEGG | C16444 | ||
| ChEBI | 80495 | ||
| RTECS szám | DC9625000 | ||
| SMILES | c2c(c1ccc(N)cc1)ccc(N)c2 | ||
| InChI | 1/C12H12N2/c13-11-5-1-9(2-6-11)10-3-7-12(14)8-4-10/h1-8H,13-14H2 | ||
| InChIKey | HFACYLZERDEVSX-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 742770 | ||
| UNII | 2X02101HVF | ||
| UN-szám | 1885 | ||
| ChEMBL | CHEMBL15901 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C12H12N2 | ||
| Moláris tömeg | 184,24 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér, szilárd anyag | ||
| Olvadáspont | 122–125 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 0,94 g/100 ml 100 °C-on | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N)[1] | ||
| Főbb veszélyek | karcinogén | ||
| R mondatok | R45, R22, R50/53[1] | ||
| S mondatok | S53, S45, S60, S61[1] | ||
| LD50 | 309 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | bifenil | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A benzidin szerves vegyület, a bifenil diaminja. Színtelen vagy vöröses, kristályos anyag. Levegőn sötétre színeződik.
Előállítás
[szerkesztés]Hidrazobenzolból állítják elő kénsavval:
Iparilag nitrobenzolból vagy azobenzolból(en) nyerik.
Felhasználás
[szerkesztés]Legnagyobb mennyiségben festékgyártásra használják (pl. kongóvörös(en)). Kisebb mennyiségben a gumigyártás és a műanyaggyártás területén is alkalmazzák. A bűnügyi helyszínelésnél vérnyomok kimutatására használják. A vérfesték (hemoglobin) pszeudoperoxidáz aktivitású, melynek hatására a benzidin hidrogén-peroxid jelenlétében (hidrogénvesztéssel) egy kék színű vegyületté oxidálódik. Használják számos szervetlen és szerves anyag kimutatására is laboratóriumi reagensként. Alkalmazzák továbbá az orvosi gyakorlatban a vizeletben és a székletben levő vérnyomok kimutatására, illetve a kórszövettani diagnosztikában.
Biológiai vonatkozása
[szerkesztés]Bizonyítottan karcinogén hatású. Belélegezve, lenyelve vagy bőrön át felszívódva egyaránt veszélyes.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Kis kémiai szótár. Fordította Hársing Lászlóné. Budapest: Gondolat. 1972. 50. o.
- Orvosi lexikon. Főszerkesztő: Dr. Hollán Zsuzsa. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1967. 1 kötet., 392. o.
- Furka Árpád: Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1988. 428–429. o. ISBN 963-19-2784-9
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 1 kötet., 319. o. ISBN 963-10-3269-8