Belsőszusz tó
| Belsőszusz tó | |
 | |
| Ország(ok) |  Magyarország |
| Hely | Nógrád vármegye,Keszeg |
| Típus | duzzasztott tó |
| Elsődleges források | Sinkár-patak |
| Elsődleges lefolyások | Sinkár-patak |
| Felszíni terület | 0,006 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Belsőszusz tó
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 50′ 28″, k. h. 19° 13′ 08″47.841012°N 19.218778°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 28″, k. h. 19° 13′ 08″47.841012°N 19.218778°E | |
 | |
A Belsőszusz tó a Cserhát délnyugati részén, a Naszály-hegy alatti síkságon található, vizét a Sinkár-patak táplálja. Könnyen felmelegedő, sekély vizét nádas öleli körbe.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elnevezése a magyar szusz, szuszog szóból származik. Jelentése: légzés, lélegzet.[1]
Földrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Naszály északi előhegyei között fekszik. A terület arculatát a Naszály és a Cserhát dombjai határozzák meg. A Belsőszusz tó a Sinkár-patak kiszélesítésével jött létre. Megközelíthető az Ősagárd és Keszeg települések között lévő 2114-es mellékútról.
Geológiája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A területet a földtörténeti harmadkorban tenger borította. Kialakulása összefügg az üledék-képződésével, majd ennek kiemelkedésével és lepusztulásával, az ősfolyóhálózat kavicsos hordalékának lerakodásával. A térfelszín a harmadidőszak végi kéregmozgások nyomán darabolódott fel, amikor különböző völgyek, vetődések, törések keletkeztek, amelyek kijelölték a mai vízfolyások vonalát.[2] A Sinkár-patak völgyében lévő geológiai törések mentén triászkori-réteglapok találhatóak.[3]
Vízrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vízszint nyaranta a párolgás miatt csökken, ősszel és télen a csapadék mennyiség függvényében emelkedik. A tó vizét a Sinkár-patak táplálja.
A Belsőszusz tó a művészetben
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A magyar művészek a 2000-es években fedezték fel a tó szépségét. Koronczi Endre képzőművész több szabadtéri installációja készült a tó partján vagy közelében, melyek fényképes és videó dokumentációját mutatja be kiállító terekben.[4][5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Gerstner Károly szerk. (2022). "Új magyar etimológiai szótár". MTA Nyelvtudományi Intézet / ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont. Hozzáférés: 2023-10-21..
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ Lami István (1997). "Fejezetek Püspökhatvan múltjából". Püspökhatvan: Püspökhatvan Község önkormányzata. Hozzáférés: 2023. október 23..
- ↑ "Sinkár-Patak völgye, Ősagárd". Hozzáférés: 2023. október 21..
- ↑ Cserhalmi Luca (2021. október 30.). "Kivonulni a szélhez". Dunszt polgári társulás. Hozzáférés: 2023. október 21..
- ↑ Gellér Judit (2017). "Koronczi Endre: Paratusspiritus manuatum". Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ. Hozzáférés: 2023. október 23..