Belgiumi Német Császári Főkormányzóság
| Belgiumi Német Császári Főkormányzóság | |||
| Főkormányzóság | |||
Kaiserliches Deutsches Generalgouvernement Belgien 1914 augusztus 26. – 1918 november 11 | |||
| |||
 | |||
| Térkép a német megszállás alatt álló főkormányzóságról 1916 körül. | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Brüsszel | ||
| Kormányzat | |||
| Államfő |
| ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Belgiumi Német Császári Főkormányzóság témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
A Német Császárság Belga főkormányzósága (németül: Kaiserliches Deutsches Generalgouvernement Belgien) német katonai közigazgatási egység volt az első világháború alatt a németek által megszállt Belgium területén.
Kormányzás, közigazgatás[szerkesztés]
A főkormányzóságot 1914 augusztus 26-án hozták létre. Ekkor nevezték ki Colmar von der Goltz tábornagyot a megszállt Belgium katonai főkormányzójává.[1] Őt nem sokkal később Moritz von Bissing követte, tábornokká való kinevezésekor (1914. november 27.)
Bissing kinevezése után a a német parancsnokság három adminisztrációs zónára osztotta Belgiumot..[2]
- Az első zóna magában foglalta a fővárost, Brüsszelt és a környező vidékeket. Ez volt a legnagyobb területű zóna.
- A második zóna a negyedik német hadsereg irányítása alatt állt. Ez a zóna magába foglalta Gent, és Antwerpen városokat. Ezt a részt a németek Etappengebiet-nek hívták.
- A harmadik zóna a Német Császári Haditengerészet irányítása alatt állt. A zónába a teljes, németek által megszállt belga part menti rész tartozott. A németek ezt a területet Operationsgebiet-nek hívták.
A németek megpróbálták minden téren szabályozni a a mindennapi élet minden részét. Például a lakosságra utazási korlátozásokat szabtak ki, egyes ellenállókat kollektíven bűnösnek nyilvánították. Gazdasági téren a belga ipart a németek használták ki. A közigazgatási intézkedés részeként a greenwichi időzóna helyett bevezették a közép-európai időszámítást Belgiumban. A háború előtt Belgiumnak volt a hatodik legnagyobb gazdasága a világon, de a németek annyira kihasználták, elpusztították, gépeit Németországba szállították, hogy a gazdaság sohasem nyerte vissza a háború előtti szintjét. A megszállás alatt több mint 100 000 belga állampolgárt vittek Németországba, hogy a német iparban dolgozzanak, és Észak-Franciaországba, hogy utakat és katonai létesítményeket építsenek a német hadsereg számára.[3]
A német parancsnokság azt remélte, hogy felerősítheti a flamandok és a vallonok közötti etnikai vitát. Flandriában a németek a háború után egy protektorátust terveztek létrehozni, Vallóniában pedig az erős ipart és a munkaerőpiacot kívánták kihasználni.
1917 áprilisában Von Bissing halála után, Ludwig von Falkenhausen lett az utódja.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Thomas, N.. The German Army in World War I. ISBN 1-84176-565-1
- ↑ Tucker, S. & Roberts. World War I: encyclopedia. ISBN 1-85109-420-2
- ↑ Larry Zuckerman. The Rape of Belgium: The Untold Story of World War I (2004). ISBN 978-0-8147-9704-4. Hozzáférés ideje: 2004.
.png){kind=small}
