Behelyettesítő teológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A behelyettesítő teológia, vagy szupercesszionizmus, vagy beteljesülés teológia az újszövetségi állítások keresztény értelmezése, mely szerint Isten és a keresztények kapcsolata ’helyettesíti’ vagy ’beteljesíti’ vagy ’bevégzi’ a zsidóknak (vagy Izrael népének) tett ígéretet.

A behelyettesítő teológia Szent Pál leveleiben jelenik meg legtisztábban, de már Szent Péter látomásának is ez az értelme.[1] Hasonlóan, amikor Jézus a római századossal találkozott: "Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt az őt követőkhöz: Bizony mondom nektek, senkiben sem találtam ilyen nagy hitet Izráelben. De mondom nektek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában; akik pedig a mennyek országa fiainak tartják magukat, kivettetnek a külső sötétségre, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás."[2] Ugyanez jelenik meg a szőlőművesekről szóló példabeszédben.[3]

A behelyettesítő teológia tételei[szerkesztés]

  • A keresztény egyház átvette Izrael (a zsidó emberek és a föld) szerepét Isten terveiben. Más néven, Izrael ki lett rekesztve azáltal, hogy az egyház történelmileg átvette a szerepet.
  • Az zsidó emberek többé már nem a ’kiválasztott nép’. Valójában már semmiben nem különböznek bármely másik népcsoporttól, mint pl. az angolok, a spanyolok vagy az afrikaiak.
  • A bűnbánatot, az újjászületést és az egyházba való felvételt leszámítva, a zsidóknak Isten tervében nincs semmi jövőjük, semmi reményük és semmi elhívásuk. Ugyanez igaz minden más nemzetre és népcsoportra.
  • Az apostolok cselekedetei 2. fejezetében leírt pünkösd óta, a Bibliában található ’Izrael’ kifejezés az egyházra értendő.
  • A Bibliában található, Izraelre vonatkozó ígéretek, szövetségek és áldások, elvétettek a zsidóktól és az egyháznak lettek adva. Azonban, a Bibliában található átkok ezután is vonatkoznak rájuk, mivel elutasították Krisztust.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Supersessionism című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Forrás[szerkesztés]

  • ApCsel 10. fejezet.
  • Mt 8:10-12
  • „Halljatok egy másik példabeszédet. Volt egy gazda, aki szőlőt telepített. Bekerítette sövénnyel, belül pedig sajtót ásott és őrtornyot épített. Aztán bérbe adta a szőlőműveseknek, és elment idegenbe. 34Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a szőlőművesekhez, hogy szedjék be a termést. Ám a szőlőművesek nekiestek a szolgáknak. Az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. Erre más szolgákat küldött, többet, mint először, de ezekkel is úgy bántak. Végül a fiát küldte el hozzájuk, mert azt gondolta: A fiamat csak megbecsülik. De amikor a szőlőművesek meglátták a fiút, így biztatták egymást: Itt az örökös! Gyertek, öljük meg, és mienk lesz öröksége. Nekiestek, kidobták a szőlőből és megölték. Amikor majd megjön a szőlő ura, vajon mit tesz a szőlőművesekkel?” „A gonoszokat a gonoszok sorsára juttatja, szőlejét pedig más bérlőknek adja ki bérbe, akik idejében beszolgáltatják a termést.” Erre Jézus azt kérdezte: „Sose olvastátok az Írásban: A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett. Az Úr tette azzá, s ez csodálatos a szemünkben. Ezért mondom nektek, hogy elveszik tőletek az Isten országát, s olyan nép kapja meg, amely megtermi gyümölcsét. Mt 21:33-38.