Barta Mór
| Barta Mór | |
| Született | 1873. augusztus 21. Verbó |
| Elhunyt | 1953. szeptember 22. (80 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (1C-5-20) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Barta Mór, Freund/Freud (Verbó, 1873. augusztus 21. – Budapest, Erzsébetváros, 1953. szeptember 22.)[1] nyelvész, tanár.
Élete[szerkesztés]
Freund Herman (Ármin) és Blum Katalin fia. A budapesti rabbiszemináriumot és az egyetemet végezte és miután bölcsészetdoktorátust és középiskolai tanári oklevelet nyert, Losoncon lett gimnáziumi tanár. Lapokba és folyóiratokban jelentek meg tanulmányai. Kiadta, jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátta Goethe Egmont-ját. Freud családi nevét 1898-ban változtatta Bartára.[2] Halálát szívkimerülés, végelgyengülés okozta. Felesége Schwartz Hermin volt, akivel 1898. március 19-én kötött házasságot Budapesten.[3]
Önálló művei[szerkesztés]
- De dialogo Taciti qui «De Oratoribus» inscribitur (1898)
- Platen szatirikus drámái (1903)
- Platen mint drámaköltő (1906)
- Néhány szó a középiskolai fegyelemről (1906)
- Sémi eredetű német szavak (1907)
- Nálunk használatos idegen szavak etimológiája (1909)
- Népetimologia (1909)
- A német tolvajnyelv héber jargon-elemei (1912)
- Bibliai kifejezések és közmondások (1913)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1601/1953. folyószáma alatt.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 34701/1898. Forrás: MNL-OL 30790. mikrofilm 39. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 20. oldal 52. sor.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi állami házassági akv. 261/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
Források[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.