Bar Kohba-felkelés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bar Kohba-lázadás szócikkből átirányítva)
Júdea provincia az I. században

A Bar Kohba felkelés (132135) a zsidók második felkelése volt a Római Birodalom ellen, Hadrianus római császár uralkodása idején. A szabadságharc vezetőjéről, Bar Kohbáról kapta a nevét. Vannak források, amelyek a 115117-es eseményeket is beleszámítva ezt a harmadik felkelésként tartják számon.

Története[szerkesztés]

A kitörő felkelés támogatását Akiba ben Jószéf rabbi javasolta a zsidó tanácsnak, a Sanhendrinnek, és a felkelés vezetésére Simon ben Koszibát választotta ki, akit a Számok könyve 24.17 („Csillag tűnik fel Jákob (törzséből), jogar sarjad Izraelből”) alapján a messiásnak tartott, és akinek a Bar Kohba nevet adta. (A Bar Kohba név jelentése arámiul: „egy csillag fia”.)

Ebben az időben a kereszténység még csak egy elszigetelt csoport volt a zsidóságon belül, és pont az élezte ki az ellentéteket és mélyítette el a szakadást, hogy Bar Kohbát messiásnak kiáltották ki, hiszen ez ellentétes volt a Jézus Krisztusban mint megváltóban hívők meggyőződésével.

A vezetők gondosan tervezték a második felkelést, hogy elkerüljék a hatvan évvel korábbi elsőt tönkretevő hibákat.

A felkelés kitörése meglepetésként érte a rómaiakat. Hadrianus római császár hazarendelte Britanniából Sextus Julius Severust, csapatokat mozgósítottak még a Duna vidékéről is. A bevetett hadsereg mérete és a veszteségek is jóval meghaladták a hatvan évvel korábbiakat, amikor Titus állt a rómaiak élén.

A zsidók végül három évig tudtak ellenállni. A felkelést 135 nyarán brutálisan leverték, Bar Kohbát és embereit elfogták. A források szerint vallatása előtt megkínozták, nyelvét kivágták, így a kérdésekre csak fejmozdulatokkal (igen/nem) tudott felelni. Végül megölték.

Cassius Dio 580 000 megölt zsidóról számol be, 50 megszállt város és 985 teljesen elpusztított falu mellett,[1][2] de a rómaiaknak is komoly veszteségeik voltak.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 'Five Good Emperors' (roman-empire.net)
  2. Mosaic or mosaic?—The Genesis of the Israeli Language by Zuckermann, Gilad
  3. Cassius Dio, Roman history 69.14.3 "Many Romans perished in the war. Therefore, Hadrian, in writing to the Senate did not employ the opening phrase commonly affected by the emperors: 'If you and your children are in health, it is well; I and the army are in health.'"

Források[szerkesztés]

  • Yohannan Aharoni & Michael Avi-Yonah, "The MacMillan Bible Atlas", Revised Edition, pp. 164–65 (1968 & 1977 by Carta Ltd.)
  • The Documents from the Bar Kokhba Period in the Cave of Letters (Judean Desert studies). Jerusalem: Israel Exploration Society, 1963–2002.
    • Vol. 2, "Greek Papyri", edited by Naphtali Lewis; "Aramaic and Nabatean Signatures and Subscriptions", edited by Yigael Yadin and Jonas C. Greenfield. (ISBN 9652210099).
    • Vol. 3, "Hebrew, Aramaic and Nabatean–Aramaic Papyri", edited Yigael Yadin, Jonas C. Greenfield, Ada Yardeni, Baruch A. Levine (ISBN 9652210463).
  • W. Eck, 'The Bar Kokhba Revolt: the Roman point of view' in the Journal of Roman Studies 89 (1999) 76ff.
  • Faulkner, Neil. Apocalypse: The Great Jewish Revolt Against Rome. Stroud, Gloucestershire, UK: Tempus Publishing, 2004 (hardcover, ISBN 0752425730).
  • Goodman, Martin. The Ruling Class of Judaea: The Origins of the Jewish Revolt against Rome, A.D. 66–70. Cambridge: Cambridge University Press, 1987 (hardcover, ISBN 0521334012); 1993 (paperback, ISBN 0521447828).
  • Richard Marks: The Image of Bar Kokhba in Traditional Jewish Literature: False Messiah and National Hero: University Park: Pennsylvania State University Press: 1994: ISBN 027100939X
  • David Ussishkin: "Archaeological Soundings at Betar, Bar-Kochba's Last Stronghold", in: Tel Aviv. Journal of the Institute of Archaeology of Tel Aviv University 20 (1993) 66ff.
  • Yadin, Yigael. Bar-Kokhba: The Rediscovery of the Legendary Hero of the Second Jewish Revolt Against Rome. New York: Random House, 1971 (hardcover, ISBN 0394471849); London: Weidenfeld and Nicolson, 1971 (hardcover, ISBN 0297003453).

További információk[szerkesztés]