Balzers

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balzers
Schloss Gutenberg in Balzers, Liechtenstein.jpg
Balzers címere
Balzers címere
Balzers zászlaja
Balzers zászlaja
Közigazgatás
Ország Liechtenstein
Polgármester Hansjörg Büchel
Irányítószám 9496
Körzethívószám 7003
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség4628 fő (2019. jún. 30.)[1] +/-
Népsűrűség235 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság472 m
Terület19,731 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Balzers (Liechtenstein)
Balzers
Balzers
Pozíció Liechtenstein térképén
é. sz. 47° 04′, k. h. 9° 30′Koordináták: é. sz. 47° 04′, k. h. 9° 30′
Karte Gemeinde Balzers 2007.png
Balzers weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balzers témájú médiaállományokat.

Balzers egy település Liechtensteinben, két exklávéval rendelkezik. A fejedelemség legnyugatibb települése, és mintegy 4500 lakosával az ország negyedik legnagyobb önkormányzata.

Története[szerkesztés]

Balzers község története lényegében megegyezik Liechtensteinével. Körülbelül Kr. e. 3000 óta lakják, a falut először Kr. u. 842-ben említették.

A régészeti feltárások kimutatták, hogy a Gutenberg-kastély várhegye a neolitikum óta lakott. A várhegyen talált, bronzkorból származó hét emberi bronzszobor és két állatfigura (vaddisznó és szarvas) nagy művészettörténeti jelentőséggel bír.

Kr. e. 15-ben a rómaiak meghódították a mai Liechtenstein területét és létrehozták Raetia tartományt. A Kr. u. 1. században kiépítették a Milánó-Bregenz katonai utat, amely Balzers területét is érintette.[2]

A Gutenberg-kastélyban 9. és 10. századi, mintegy 300 sírból álló temetőt tártak fel. Az évszázadok alatt a települést többször kifosztották és felégették.[3]

1795-ben a falu északi részén tűz ütött ki, amelyben 34 ház és a plébániatemplom pusztult el. 1799 márciusában a francia csapatok a Rajnán Balzers közelében keltek át, és 1799 októberében mintegy 15 000 katona táborozott Balzersben Alekszandr Vasziljevics Szuvorov orosz tábornok vezetésével.[3]

A második világháború óta Balzers egyre inkább fontos üzleti központtá vált.

Balzers - Triesennel és Triesenberggel együtt - az utolsó három liechtensteini község egyike volt, amely lehetővé tette a nők számára, hogy 1986. április 20-án községi szinten szavazzanak.

Népesség[szerkesztés]

Ma 4608 ember él Balzersben. A külföldiek aránya 26,9 százalék. A lakosság 80 százaléka római katolikus.[4]

A népesség alakulása[szerkesztés]
év 1584 1850 1930 1950 1975 1995 2000 2015
Lakosság 313 1083 1347 1756 3104 3954 4233 4608

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Gutenberg-kastély Balzers leghíresebb nevezetessége. A 12. században épült kastély egy 70 méter magas szikla tetején helyezkedik el. Sokáig magántulajdonban volt, 1979 óta az állam kezében van.
  • A Grafenberg-kastély (más néven Mörderburg) romjai Fläschs községben találhatók, de a várhegy Balzers községhez tartozik, a vár a 13. században épült.
  • A Szent Miklós plébániatemplomot 1912-ben szentelték fel, és Gustav von Neumann bécsi építész tervezte. A várhegy lábánál levő templomot II. János herceg adományozta a községnek, uralkodásának 50. évfordulója alkalmából.
  • A régi temetőt 1966-ig használták, és 1997/1998-ban bezárták. Egy plébániatemplom épült itt 1805 és 1807 között, helyettesítve azt a templomot, amelyet az 1795-ös tűzvész pusztított el. 1926-ban az újonnan épült plébániatemplom helyhiány miatt lebontásra került. Csak a régi templomtorony maradt meg, amelyet park vesz körül.
  • A régi paplak 1804 és 1870 között épült, és felváltotta az 1795-ös falusi tűzesetben megsemmisült paplakot. A régi plébánia és a szomszédos paplak 2011 közepe óta kulturális központként működik.
  • A Gutenberg-ház oktatási központ a Gutenberg-kastély lábánál. Franziska von Liechtenstein hercegnő 1854 és 1856 között építtette az épületet. Többek között különböző szerzetesrendek gimnáziumként használták 1973-ig.

Gazdaság és közlekedés[szerkesztés]

Liechtenstein maga nem rendelkezik autópályákkal, de a svájci A13 a Rajna bal partján halad, melynek Balzers közvetlen közelében is van kijárata.

A Sargans vasútállomás körülbelül tíz perc alatt elérhető a LIECHTENSTEINmobil közlekedési társaság által üzemeltetett nyilvános busszal, így Balzers összeköttetésben áll a svájci Chur, St. Gallen és Zürich városokkal is.[5]

2014 végén Balzersben körülbelül 3400 munkahely volt, az Oerlikon Balzers a község fő munkaadója.

Politika[szerkesztés]

A község vezetője Hansjörg Büchel (FBP). A 2019. március 24-i önkormányzati választásokon az érvényes szavazatok 61,7% -át kapta.

Balzersiek[szerkesztés]

  • Xaver Frick (1913-2009) - olimpikon, atléta és sífutó, az egyetlen liechtensteini sportoló, aki mind a nyári, mind a téli olimpiai játékokon részt vett.
  • Andrea Willi (1955-) Liechtenstein külügyminisztere 1993 és 2001 között.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.llv.li/files/as/bevolkerungsstatistik-30-juni-2019-tabellen.xls
  2. Georg Malin: Das Gebiet Liechtensteins unter römischer Herrschaft. 1958, S. 22. 
  3. a b Cornelia Herrmann: Die Kunstdenkmäler des Fürstentums Liechtenstein. 2007 
  4. Eduard Depner: Anhang II: Tabellen in Excel (ehem. Listen). 2012. 185–185. o. ISBN 978-3-8348-1977-2 Hozzáférés: 2021. feb. 14.  
  5. Die juristischen Fakultäten in der NS-Zeit – Ein Überblick über den Forschungsstand und konzeptionelle Überlegungen zur AufarbeitungDie in diesem Beitrag angegebenen URL-Adressen wurden zuletzt am 16.?Dezember 2013 abgerufen. 2014. 39–154. o. ISBN 978-3-8452-5002-1 Hozzáférés: 2021. feb. 14.  

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Balzers című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.