Bakuriani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bakuriani (ბაკურიანი)
Bakuriani látképe a Kohta-hegyről
Bakuriani látképe a Kohta-hegyről
Közigazgatás
Ország Grúzia
Régió Szamche-Dzsavaheti
Jogállás városi jellegű település
Irányítószám 1204
Népesség
Teljes népesség1879 fő (2014) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1700 m
IdőzónaUTC+04:00
Elhelyezkedése
Bakuriani (Grúzia)
Bakuriani
Bakuriani
Pozíció Grúzia térképén
é. sz. 41° 45′ 00″, k. h. 43° 32′ 22″Koordináták: é. sz. 41° 45′ 00″, k. h. 43° 32′ 22″
Bakuriani weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakuriani témájú médiaállományokat.

Bakuriani (kartvéli írással: ბაკურიანი) városi jellegű település Grúzia Szamche-Dzsavaheti régiójában. A grúz fővárostól, Tbiliszitől 180 km-re nyugatra, Bordzsomitól 30 km-re található, 1700 m körüli tengerszint feletti magasságban. A település a Trialeti-hegység északi oldalán, a Borzsomi-völgyben helyezkedik el. Elsősorban télisport lehetőségeiről ismert népszerű grúz hegyi üdülőhely. Állandó lakossága 2014-ben 1879 fő volt. A település a Borzsomi–Bakiruani közigazgatási egység része. A települést Borzsomiból közúton és villamosított keskeny nyomtávú vasúton lehet megközelíteni. Afő gazdasági tevékenységet a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások jelentik, de a településen egy andezitbánya is működik. A település Borzsomival közösen pályázott a 2014-es téli olimpiai játékok rendezési jogára, de a pályázat sikertelen volt.

Története[szerkesztés]

Már a cári időszakban is kedvelt üdülőhely volt, a cári család gyakran üdült ott, erre a célra palotát is építettek, mely máig fennmaradt. II. Sándor cár 1871-ben ajándékozta a Borzsomi-völgyet testvérének, Mihail Nyikolajevics Romanov orosz nagyhercegnek. Ezt követően a település és a térség gyors fejlődének indult, a turistákat abban az időben a hegyvidéki táj mellett a közelben felszínre hozott ásványvíz is vonzotta. 1898-1901 között építették fel a Borzsomi-Bakiriani keskeny nyomtávú vasútvonalat, melyet a szovjet időszakban villamosítottak.

1902-1910 között magashegységi botanikus kertet építettek ki Alekszandr Fomin vezetésével, ez ma a Grúz Tudományos Akadémia botanikus kertje. A 20. század elején jelentek meg az első síelők is. A téli sportok az 1930-as évek közepén öltöttek tömeges méreteket, amikor 1935 januárjában síiskola nyílt Bakurianiban. A kezdeti időkben főként a Kaukázusi Ipari Főiskola (ma: Tbiliszi Műszaki Egyetem) diákjai járták a környékre síelni.

Bakuriani az egyik legfőbb síközponttá vált a Szovjetunióban. 1950-ben nyílt meg az első, 45 m-es síugró sánc, majd ezt követte később egy második, 75 m-es sánc. 1951-ben kiránduló központ nyílt Bakurianiban. Napjainkban több sípálya és felvonó működik. A legmagasabb sípálya a 2200 m-es Mohta-hegyen van. Az utóbbi időben a nyári hegyi turizmus is fejlődött.

Éghajlata[szerkesztés]

Éghajlata átmenetet képez a párás tengeri és kontinentális mérsékelt éghajlat között. A tél hideg csapadékban dús. A terület többnyire szélmentes. Az évi átlaghőmérséklet 4,3 °C. Januárban –7,3 °C, augusztusbn 15 °C az átlaghőmérséklet. Az éves átlagos csapadékmennyiség 734 mm, a téli időszakban az átlagos hóvastagság 64 cm.

Ismert emberek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Bakuriani
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakuriani témájú médiaállományokat.