Bajor körzet
A Bajor körzet (németül: Bayerischer Reichskreis) a Német-római Birodalom 10 körzetének egyike. Ezt a körzetet I. Miksa császár hívta életre a birodalmi reform során 1500-ban. A körzetek alapvetően a császárság intézményi rendszerének működését könnyítették meg. Minden körzet védelmi feladatokat látott el, könnyebb volt beszedni a birodalmi adókat, és a Reichstagba is eszerint kerültek be az egyes császári birtokok.
A Bajor körzetet a névadó Bajor Hercegségből, Felső-Pfalzból, a Salzburgi Érsekségből és Regensburg, szabad birodalmi városból hozták létre. Ezek mellett még több állam is a körzet része volt. Ezeket az alábbi táblázat tartalmazza:
| Név | Államtípus | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Bajorország | hercegség | Magában foglalta Felső-Pfalzot is |
| Berchtesgaden | hercegprépostság | |
| Breiteneck | uradalom | |
| Ehrenfels | uradalom | |
| Freising | püspökség | |
| Haag | grófság | 1567-től a bajor hercegek kezén van. |
| Hohenwaldeck | uradalom | |
| Leuchtenberg | tartománygrófság | |
| Niedermünster in Regensburg | apátság | |
| Obermünster in Regensburg | apátság | |
| Ortenburg | grófság | |
| Pfalz-Neuburg | hercegség | |
| Pfalz-Sulzbach | hercegség | |
| Passau | püspökség | |
| Regensburg | püspökség | |
| Regensburg | szabad birodalmi város | |
| Salzburg | érsekség | |
| St Emmeram in Regensburg | apátság | |
| Sternstein | grófság | |
| Sulzbürg és Pyrbaum | uradalom |
