Alsó-rajna–vesztfáliai körzet

Az Alsó-rajna–vesztfáliai körzet térképe

Az Alsó-rajna–vesztfáliai körzet a Német-római Birodalom egyik közigazgatási, védelmi és adózási egysége a tíz körzet közül. Ezt a körzetet is I. Miksa császár hozta létre 1500-ban, amikor a birodalom fennmaradása érdekében bizonyos reformokat kellett foganatosítania.

Az Alsó-rajna–vesztfáliai körzet nagy része ma nem Németország területén található. Leginkább Hollandia területeit foglalta magában, de Belgiumnak és Franciaországnak is jutott ebből a területből. Az alábbiakban a körzet államai olvashatóak.

Név	Államforma	Megjegyzések
Aachen	szabad birodalmi város	Birodalmi előjogait I. Frigyes ajándékozta 1166-ban.
Anholt	uradalom	Az Utrechti püspökök korábbi birtoka volt. Szabadságjogait a 14. században szerezte, a Gemeni lordok birtoka, majd 1641-ben Salm-Salm szerezte meg.
Beilstein	uradalom	1488-tól Trier hűbérbirtoka, von Metternich családé 1635-től, majd 1679-től birodalmi grófok.
Bentheim	grófság	1421-ben Steinfurt urai örökölték, 1454-től Bentheim-Bentheim, majd 1530-tól ismét Steinfurt.
Bentheim-Steinfurt	grófság
Berg	Hercegség	1380-ban Vencel emelte hercegséggé, 1521-től 1614-ig Jülich-Kleve-Berg része, majd Pfalz-Neuburghoz került.
Blankenheim-Gerolstein	grófság	1468-ban Manderscheid örökölte.
Cambrai	püspökség	A 6. században alapították, előjogait II. Henrik 1007-ben garantálta, 1559-től érsekség, majd 1679-től Franciaország része.
Cleves	hercegség	1521 és 1614 között Jülich-Kleve-Berg része, Markkal és Ravensberggel Brandenburghoz csatolták a Xanteni békében.
Köln	szabad birodalmi város	III. Frigyes császár 1475-ben fogadta el jogait.
Corvey	apátság	I. Lajos 815-ben alapította.
Delmenhorst	grófság	Az Oldenburg-ház fiatalabb ága alapította és Oldenburg uralta 1436-tól.
Diepholz	Grófság	1160 körül alapították majd Braunschweig-Lüneburg része lett 1585-ben.
Dortmund	szabad birodalmi város	II. Frigyes császár erősítette meg birodalmi jogait 1236-ban.
Kelet-Frízföld	hercegség	1662-ben hercegség, 1744-ben Poroszország kaparintotta meg.
Essen	apátság	845-ben szent Altfrid alapította, I. Konrád ajándékozta birodalmi előjogait, majd 1803-ban világiasították.
Fagnolles	grófság	A Ligne család uralta, 1770-től grófság.
Gemen	Uradalom	Holstein-Schauenburg grófjai birtokolták, a Limburg-Stirum ház szerezte meg 1640-ben.
Gimborn	Uradalom	A Schwarzenberg-ház birtokolta, II. Ferdinánd ajándékozta jogait 1631-ben. 1698-ban grófság. Johann Ludwig von Wallmoden-nek adták el 1782-ben.
Gronsveld	Grófság	I. Miksa adományozta jogait 1498-ban, 1588-tól grófság, 1794-ben Franciaország bekebelezte.
Hallermund	Grófság	Braunschweig-Calenberg hűbéruradalma a Springe környékén, 1706-tól birodalmi grófság.
Herford	Apátság	Nunneryt 789-ben alapították, 1147-től hercegi apátság, amit I. Frigyes megerősített 1152-ben.
Holzappel	Grófság	Korábban Nassau birtoka, melyet III. Ferdinánd adományozott Meladner Péter marsallnak 1643-ban. 1676-ban Anhalt-Bernburghoz került.
Hoya	Grófság	Braunschweig-Lüneburg hűbéruradalma 1519-től, az uralkodó család 1582-ben kihalt.
Jülich	Hercegség	IV. Lajos erősítette meg birodalmi jogait 1328-ban. IV. Károly császár hercegséggé változtatta 1356-ban, 1521 és 1614 között Jülich-Kleve-Berg része volt, majd Berggel együtt Pfalz-Neuburg része lett.
Kerpen-Lommersum	Grófság	1288 után Brabanthoz csatolták Kölntől, majd 1406-ban megörökölte Burgundia és a Habsburg-ház 1482-ben. Jülichhez került 1710-ben, majd grófság lett 1712-ben
Kornelimünster	Apátság	814-ben alapította szent Benedek.
Liège	Püspökség	315 körül alapította a kölni szent Maternus
Lingen	Grófság	Tecklenburgból vált ki 1493-ban, V. Károly 1547-ben zsákmányolta a burgund Németalfölddel együtt. 1555-ben a spanyol II. Fülöphöz került, majd 1597-ben a nassaui Móric foglalta el. Poroszország örökölte 1702-ben.
Lippe	Hercegség	1123-ban alapították, grófság 1528-tól, 1613-ban levált belőle Lippe-Alverdissen, (1643-tól Schaumburg-Lippe), hercegség 1789-től.
Malmedy	Apátság
Mark	Grófság	1160-ban alapították, Kleve szerezte meg 1368-ban, majd 1521 és 1614 között Jülich-Kleve-Berg része, Klevevel és Ravensberggel Brandenburghoz került.
Millendonk	Uradalom	Birodalmi előjogait 1700-ban kapta vissza, 1732-től Ostein grófjai birtokolták.
Minden	Hercegség	Az 1648-as Vesztfáliai békével Brandenburghoz került, mint hercegség.
Moers	Hercegség	Először 1186-ban említették, 1493 után Wied birtokolta, 1519-ben Neuenahr grófjaihoz került, majd Adolf van Nieuwenaar örökölte 1578-ban. 1594-ben a nassaui Móric foglalta el, végül, mint hercegség került Poroszországhoz 1702-ben.
Münster	Püspökség	Szent Ludger alapította a püspökséget 805-ben, birodalmi előjogokat 1180-ban kapott a Szész hercegségtől, 1612-1650, 1683-1688 és 1723-1801 között perszonálunióban volt a Kölni érsekséggel.
Nassau-Diez	Hercegség	A korábbi Diez grófság, 1386-ban megörökölte Nassau-Dillenburg, majd 1606-ban kivált belőle. 1654-től hercegség, megszerezte Orániát 1702-ben és nevet váltott Oránia–Nassaura.
Nassau-Dillenburg	Grófság	1303-ban vált ki Nassauból, 1559-ben levált róla Oránia, hercegség 1654-től, 1739-ben megörökölte Oránia-Nassau.
Nassau-Hadamar	Grófság	Nassau-Dillenburgból vált ki 1606-ban, 1650-től hercegség, majd 1711-ben kihalt az uralkodó család. 1743-ban Oránia-Nassau része lett.
Oldenburg	Grófság	1180-ban III. Henrik szász herceg trónfosztása után alapították, Dániával perszonálunióban volt 1667-1773, 1774-ben hercegség és Holstein-Gottorp irányítása alá került.
Osnabrück	Püspökség	1225-1803 között létezett.
Paderborn	Püspökség	1281-1802 között létezett.
Pyrmont	Grófság
Ravensberg	Grófság	1140 körül szakították ki Calvelage grófságból, 1346-tól Berg tulajdona volt, 1521-1614 között Jülich-Kleve-Berg része volt, majd Kleve-vel és Markkal Brandenburg része.
Reckheim	Grófság
Reichenstein	Uradalom
Rietberg	Grófság	1237-től Vencel Ádám von Kaunitz és családja tulajdona lett, 1807-ig létezett.
Sayn	Grófság	1139-1246 és 1283-1608 között létezett kis grófság.
Schaumburg	Grófság	1106-ban alakult, 1110-ben uralkodóját Holstein urának nevezte ki a szász Lotár, így ők uralkodtak Holsteinben is. 1640-ben kihalt az uralkodóház, a grófságot felosztották Holstein, Braunschweig és Lüneburg, Schaumburg-Lippe és Hessen-Kassel között.
Schaumburg-Hesse	Grófság	A Schaumburgi grófság utóda 1640-től.
Schaumburg-Lippe	Grófság
Schleiden	Grófság	Eleinte uradalom, majd grófság, 1441-től Luxemburg önrendelkező része. Később Habsburg Németalföld része 1795-ig.
Spiegelberg	Grófság
Stavelot	Apátság	II. Childerich frank király alapította 670-ben és 1794-ig létezett.
Steinfurt	Grófság	1454-túl Bentheim-Steinfurt 1454, III. Frigyes garantálta jogait 1486-ban, grófság 1495-től. 1806-ban Poroszországhoz csatolták.
Tecklenburg	Grófság	A 12. században keletkezett, 1263-ban a szomszédos Bentheim grófság bekebelezte. 1557-től Bentheim-Tecklenburg. 1706-tól Poroszország része.
Thorn	Apátság	975-1794
Verden	Püspökség	985-ben már III. Ottó anyja garantált bizonyos jogokat. 1180-ban keletkezett, majd 1648-ban mint hercegség lett Svédország része 1712-ig. Dánia foglalta el, majd eladta a Hannoveri választófejedelemségnek 1715-ben.
Virneburg	Grófság	1052-ben alakult, majd 1445-től Manderscheid-Virneburg. 1611-1812 Löwenstein-Wertheim-Virneburg.
Werden	Apátság	799-ben alapították, 877-ben kapta meg birodalmi jogait, 1803-ban Poroszország kebelezte be.
Wickrath	Uradalom	971-ben említik először, Broichhausen urai birtokolták, 1488-ban az uradalmat közvetlenül a császár alá rendelték, és Hompesch lovagjainak adták. 1794-ben Franciaország elfoglalta, majd 1814-ben Poroszország része lett.
Wied	Grófság	860 körül alapították, 1243-1462 között az Isenburgi grófsággal egyesült, mint Isenburg-Wied, 1631-ben kivált belőle Wied-Dierdorf, majd 1698-ban Wied-Neuwiedre és Wied-Runkelre osztódott.
Winneburg	Uradalom	Winneburg és Beilsteini uradalom. Először 1304-ben említik és 1362-ben szerezte meg Beilsteint. Trier hűbérbirtoka volt 1488-tól. 1801-ben Franciaországhoz, majd 1815-ben Poroszországhoz csatolták.
Wittem	Uradalom