Bajna György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bajna György (Gyergyószentmiklós, 1947. június 12. –) erdélyi író, költő, újságíró.[1]

Rövidebb-hosszabb távollétek kivételével születése óta Gyergyószentmiklóson él. Érettségi után volt tisztviselő, szakképzetlen munkás, könyvtáros, helyettes tanár, nevelő, művészeti szakirányító, szerszámlakatos.[2] Két gyermek édesapja. 1990-től 2008-ig a Hargita Népe megyei lap újságírójaként tevékenykedett, 1998-ban a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban újságírói minősítést szerezett. 2008-ban nyugdíjba vonult, majd hosszabb időn át segítette a helyi Kisújság munkaközösségét. Zsigmond Attila operatőr társaként[3] mint riporter az MTV, majd az MTVA tudósítójaként is dolgozott. 1966-tól jelennek meg versei, esszéi, írásai honi, magyarországi, kanadai lapokban.[4]

Munkái[szerkesztés]

  • Hófoltok versek (Mark House Kiadó – Gyergyószentmiklós, 1992.)
  • Tükörcserepek a gyergyói jégkorong 50 esztendejéből (Rokaly Zsolttal közösen) F&F International Kiadó és nyomda, 1999.)
  • Utcáim (Gyergyószentmiklós utcáinak története)[5] (Mark House Kiadó – Gyergyószentmiklós, 2009.)
  • Gyergyó neves emberei (Bákai Magdolnával közösen.)  (F&F International Kiadó és nyomda – Gyergyószentmiklós, 2008.)
  • Both vára története verses, rajzos legenda-feldolgozás Madár Olga rajzaival (F&F International Kiadó és nyomda – Gyergyószentmiklós, 2014.)
  • Gábor deák verses, rajzos könyvecske Madár Olga rajzaival. (F&F International Kiadó és nyomda, 2015.)
  • Színnel lélekkel Székelyföldön (a fotóalbum szövege.)  (F&F International Kiadó és Nyomda – Gyergyószentmiklós, 2015.)

Versekkel, írásokkal szerepelt a Hargita Kalendárium, illetve a Gyergyói Kisújság évkönyveiben, a Találkozások (I–IV.) gyűjteményes kötetekben, melyek szerkesztését is ő végezte, illetve a Gyergyószentmiklós monográfiája, az egri Cseppjeiben hősök vére forr, a 101 vers Székelyföldről, a Csíksomlyó hazavár, A föld szerelme, és a Magyarok az Istenszéke lábánál című kötetekben.

Zsigmond Attila operatőrrel készült alkotásaik[szerkesztés]

  • Egy alfalvi festőművész arcképe – Balázs Józsefről készült kisfilm (2007)
  • A földhöz vert csoda – portréfilm Rafi Lajos cigányköltőről (2008) 
  • A sziklára épített iskola – ft. Berszán Lajos kanonokról készült kisfilm (2009)
  • Így veszett el Erdélyország – riportfilm (2010)
  • Székelyföldi betyárok – riportfilm (2014)
  • Gyergyó szép tere dokumentumfilm

Társasági tagság[szerkesztés]

1962-ben alapító tagja volt a helyi, később Salamon Ernő, ma Dr. Kercsó Attila Irodalmi Körnek. Többször vezetője is.

Tagja a Szent Miklós Kamaraegyüttesnek, az EKE-nek, illetve számos alapítványnak (pl. Etnographia Gyergyóiensis, Sövér Elek Alapítvány, Gyergyóért Alapítvány, Pro Libris Alapítvány stb.)

Díjai[szerkesztés]

  • 1998-ban MÚRE-díj
  • 2001-ben Bálint András Emlékdíj
  • 2008-ban Hargita Megye Tanácsa a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete javaslatára Életműdíj
  • 2009-ben Tarisznyás Márton-díj
  • 2011-ben a Gyergyói Magyar Kultúráért díj
  • 2012-ben EMKE-díj

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]