Babesia
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Babesia-faj
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Babesia témájú kategóriát. |
A Babesia (magyar szóhasználattal babézia) a Chromalveolata országának és a Piroplasmida rendjének egyik nemzetsége.
A fertőzés kullancsok (Ixodidae) által terjed az emlős gazdafajok egyedei között. Az okozott betegség neve babéziózis (babesiosis). Magyarországon elsősorban a kutyák életveszélyes, azonnali kezelést igénylő megbetegedéseként ismert.
Tudnivalók[szerkesztés]
A Babesia-fajok egy élősködő nemzetséget alkotnak, és a fő okozói a hemolitikus betegségnek, amelynek neve babesiosis, vagyis Babesia-fertőzés. Eddig több, mint 100 Babesia fajt azonosítottak, de ezekből csak néhány veszélyes az ember számára.[1] A Babesia fajok többsége állatokban élősködik, mint például szarvasmarhákban, és egyéb háziállatokban.[2][3]
Ha az ember megfertőződik (pl. Nantucket-szigeti láz), a tünetek a maláriához hasonlóak, emiatt a babesiosisban szenvedőket gyakran maláriásként kezelik.
A kutyák igen gyors lefolyású és életveszélyes, de azonnali és szakszerű kezeléssel többnyire gyógyítható megbetegedésének, a kullancs által közvetített babéziózisnak (babesiosis) okozója. Emberre veszélyes változata nálunk egyelőre nem terjedt el.
Rendszerezés[szerkesztés]
A nemzetségbe az alábbi fajok tartoznak (a lista hiányos):[4][5]
- Babesia bennetti
- Babesia bigemina
- Babesia bovis
- Babesia caballi
- Babesia canis
- Babesia capreoli
- Babesia cati
- Babesia divergens
- Babesia duncani
- Babesia felis
- Babesia gibsoni
- Babesia herpailuri
- Babesia jakimovi
- Babesia kiwiensis
- Babesia lengau
- Babesia leo
- Babesia major
- Babesia microti - újabban Theileria microti
- Babesia motasi
- Babesia occultans
- Babesia orientalis
- Babesia ovata
- Babesia ovate
- Babesia ovis
- Babesia pantherae
- Babesia pitheci
- Babesia venatorum
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ DPDx: Laboratory Identification of Parasites of Public Health Concern. Babesiosis Archiválva 2013. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben. CDC. Hozzáférés ideje: 2009-03-05.
- ↑ Despommier, Dickson D., et al.. Parasitic Diseases. Ed 3. New York City, New York: Spinger-Verlag Inc, 224–226. o. (1995)
- ↑ Ristic, M. et al. Ed.. Malaria and Babesiosis: New Perspectives in Clinical Microbiology. Dordrecht, The Netherlands: Martinus Nijhoff Publishers, 100–170. o. (1984)
- ↑ Khayat, Abeer, Rathore, Mobeen. The Neurological Manifestations of Pediatric Infectious Diseases and Immunodeficiency Syndromes. Humana Press, 343–346 (Chap 36). o. (2008)
- ↑ National Center for Biotechnology Information: Taxonomy Browser
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Babesia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Peirce, M.A. 2000: A taxonomic review of avian piroplasms of the genus Babesia Starcovici, 1893 (Apicomplexa: Piroplasmorida: Babesiidae). Journal of natural history, 34: 317-332. doi:10.1080/002229300299507
- Peirce, M.A.; Jakob-Hoff, R.M.; Twentyman, C. 2003: New species of haematozoa from Apterygidae in New Zealand. Journal of natural history, 37: 1797-1804. doi:10.1080/00222930110109082
- Conrad, P.A.; Kjemtrupb, A.M.; Carrenoc, R.A.; Thomfordd, J.; Wainwrighta, K.; Eberharde, M.; Quicke, R.; Telford III, S.A.; Herwaldt, B.L. 2006. Description of Babesia duncani n.sp. (Apicomplexa: Babesiidae) from humans and its differentiation from other piroplasms. International Journal for Parasitology 36 (7): 779-789. doi:10.1016/j.ijpara.2006.03.008
- Uilenberg, G. 2009. Babesia — A historical overview. Veterinary Parasitology 138 (1-2): 3-10. doi:10.1016/j.vetpar.2006.01.035
- Chauvin, A.; Moreau, E.; Bonnet, S.; Plantard, O.; Malandrin, L. 2009. Babesia and its hosts: adaptation to long-lasting interactions as a way to achieve efficient transmission. Veterinary Research 40 (2): 37. doi:10.1051/vetres/2009020
- Bosman, A.-M.; Oosthuizen, M.C.; Peirce, M.A.; Venter, E.H.; Penzhorn, B.L. 2010. Babesia lengau sp. nov., a Novel Babesia Species in Cheetah (Acinonyx jubatus, Schreber, 1775) Populations in South Africa. Journal of Clinical Microbiology 48 (8): 2703-2708. doi:10.1128/JCM.02266-09
