Babesia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Babesia
Babesia-faj
Babesia-faj
Rendszertani besorolás
Ország: Chromalveolata
Főtörzs: Alveolata
Törzs: Apicomplexa
Osztály: Aconoidasida
Rend: Piroplasmida
Család: Babesiidae
Nemzetség: Babesia
Starcovici, 1893
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Babesia témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Babesia témájú kategóriát.

A Babesia (magyar szóhasználattal babézia) a Chromalveolata országának és a Piroplasmida rendjének egyik nemzetsége.

A fertőzés kullancsok (Ixodidae) által terjed az emlős gazdafajok egyedei között. Az okozott betegség neve babéziózis (babesiosis). Magyarországon elsősorban a kutyák életveszélyes, azonnali kezelést igénylő megbetegedéseként ismert.

Tudnivalók[szerkesztés]

A Babesia-fajok egy élősködő nemzetséget alkotnak, és a fő okozói a hemolitikus betegségnek, amelynek neve babesiosis, vagyis Babesia-fertőzés. Eddig több, mint 100 Babesia fajt azonosítottak, de ezekből csak néhány veszélyes az ember számára.[1] A Babesia fajok többsége állatokban élősködik, mint például szarvasmarhákban, és egyéb háziállatokban.[2][3]

Ha az ember megfertőződik (pl. Nantucket-szigeti láz), a tünetek a maláriához hasonlóak, emiatt a babesiosisban szenvedőket gyakran maláriásként kezelik.

A kutyák igen gyors lefolyású és életveszélyes, de azonnali és szakszerű kezeléssel többnyire gyógyítható megbetegedésének, a kullancs által közvetített babéziózisnak (babesiosis) okozója. Emberre veszélyes változata nálunk egyelőre nem terjedt el.

Rendszerezés[szerkesztés]

A nemzetségbe az alábbi fajok tartoznak (a lista hiányos):[4][5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. DPDx: Laboratory Identification of Parasites of Public Health Concern. Babesiosis Archiválva 2013. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben. CDC. Hozzáférés ideje: 2009-03-05.
  2. Despommier, Dickson D., et al.. Parasitic Diseases. Ed 3. New York City, New York: Spinger-Verlag Inc, 224–226. o. (1995) 
  3. Ristic, M. et al. Ed.. Malaria and Babesiosis: New Perspectives in Clinical Microbiology. Dordrecht, The Netherlands: Martinus Nijhoff Publishers, 100–170. o. (1984) 
  4. Khayat, Abeer, Rathore, Mobeen. The Neurological Manifestations of Pediatric Infectious Diseases and Immunodeficiency Syndromes. Humana Press, 343–346 (Chap 36). o. (2008) 
  5. National Center for Biotechnology Information: Taxonomy Browser

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Babesia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

  • Peirce, M.A. 2000: A taxonomic review of avian piroplasms of the genus Babesia Starcovici, 1893 (Apicomplexa: Piroplasmorida: Babesiidae). Journal of natural history, 34: 317-332. doi:10.1080/002229300299507
  • Peirce, M.A.; Jakob-Hoff, R.M.; Twentyman, C. 2003: New species of haematozoa from Apterygidae in New Zealand. Journal of natural history, 37: 1797-1804. doi:10.1080/00222930110109082
  • Conrad, P.A.; Kjemtrupb, A.M.; Carrenoc, R.A.; Thomfordd, J.; Wainwrighta, K.; Eberharde, M.; Quicke, R.; Telford III, S.A.; Herwaldt, B.L. 2006. Description of Babesia duncani n.sp. (Apicomplexa: Babesiidae) from humans and its differentiation from other piroplasms. International Journal for Parasitology 36 (7): 779-789. doi:10.1016/j.ijpara.2006.03.008
  • Uilenberg, G. 2009. Babesia — A historical overview. Veterinary Parasitology 138 (1-2): 3-10. doi:10.1016/j.vetpar.2006.01.035
  • Chauvin, A.; Moreau, E.; Bonnet, S.; Plantard, O.; Malandrin, L. 2009. Babesia and its hosts: adaptation to long-lasting interactions as a way to achieve efficient transmission. Veterinary Research 40 (2): 37. doi:10.1051/vetres/2009020
  • Bosman, A.-M.; Oosthuizen, M.C.; Peirce, M.A.; Venter, E.H.; Penzhorn, B.L. 2010. Babesia lengau sp. nov., a Novel Babesia Species in Cheetah (Acinonyx jubatus, Schreber, 1775) Populations in South Africa. Journal of Clinical Microbiology 48 (8): 2703-2708. doi:10.1128/JCM.02266-09