Bíró (igazságszolgáltatás)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cb/3D_Judges_Gavel.jpg/250px-3D_Judges_Gavel.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/Miles_Ehrlich%2C_judge.jpg/250px-Miles_Ehrlich%2C_judge.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/14/%C3%96t_tag%C3%BA_b%C3%ADr%C3%B3i_tan%C3%A1cs_a_Budapest_K%C3%B6rny%C3%A9ki_T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9ken.png/250px-%C3%96t_tag%C3%BA_b%C3%ADr%C3%B3i_tan%C3%A1cs_a_Budapest_K%C3%B6rny%C3%A9ki_T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9ken.png)
A hivatásos bíró az állami igazságszolgáltatás meghatározott területen és terjedelemben való gyakorlásával megbízott személy, jogi szakvizsgával rendelkező jogász, a bírói hatalom gyakorolója. A nem hivatásos bíró (bírósági ülnök) pedig az ítélkezésben részt vevő laikus állampolgár, akinek a hivatásos bíróval megegyező jogai és kötelességei vannak. A nem hivatásos bírák valósítják meg a néprészvétel elvét az igazságszolgáltatásban. [2]
Hasonló elnevezések[szerkesztés]
Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás szétválasztása a modern polgári demokráciákban kialakult jogelv, amely a hatalmi ágak szétválasztásának a része. Magyarországon a második világháború előtt egyszerűen bírónak nevezték a községi bíró feladatát ellátó személyeket is, bár ők a helyi közigazgatás tisztségviselői voltak.
A választott bíróság tagjai a bíráktól lényegesen különböznek abban, hogy tevékenységük nem állami jellegű, döntésük nem része az igazságszolgáltatásnak.
A bírói függetlenség[szerkesztés]
A részrehajlástól mentes itélkezés, a jog uralmának biztosítása érdekében a modern alkotmányok és más törvények biztosítják a bírói függetlenséget, amely más szavakkal azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás bírái csak a jogszabályoknak vannak alávetve. A bíró független az ítélethozatal előtt, közben és után a felektől, az államtól – és még a bírósági szervezettől is. A bírósági szervezet szerinti felettes nem utasíthatja az alárendelt bírót annak ítélkezési munkájában. A bíró ítélkezésében csak a hatályos (és nem a mindenkori) jogszabályonak van alávetve, tehát ítéletét szabad mérlegelés alapján, saját lelkiismerete szerint hozza meg.
Összeférhetetlenség[szerkesztés]
A pártatlan ítélkezés érdekében a törvények a bírákra szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapítanak meg, amely részben arra vonatkozik, hogy az ügyben egy másik fokon már eljárt, a peres felek valamelyikével bizonyos viszonyban van, illetve a törvény – bizonyos tevékenységeken kívül, (például szerzői jog alá eső mű létrehozása, oktatás) bírói állása mellett kereső foglalkozást folytasson.