Ugrás a tartalomhoz

Bársonyos aranymadár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bársonyos aranymadár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Lugasépítő-félék (Ptilonorhynchidae)
Nem: Sericulus
Faj: S. chrysocephalus
Tudományos név
Sericulus chrysocephalus
(Lewin, 1808)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bársonyos aranymadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bársonyos aranymadár témájú médiaállományokat és Bársonyos aranymadár témájú kategóriát.

A bársonyos aranymadár (Sericulus chrysocephalus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a lugasépítő-félék (Ptilonorhynchidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Előfordulása az esőerdőkre és egyéb erdős területekre korlátozódik, Ausztrália keleti részének esőerdeiben él, Queensland középső részétől délre egészen Új-Dél-Walesig. Nem vonuló faj.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Sericulus chrysocephalus chrysocephalus
  • Sericulus chrysocephalus rothschildi

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 24–28 centiméter. A fajnál igen erős ivari dimorfizmus figyelhető meg. A hím fekete tollazatú, jellemző bélyege a fénylő, aranysárga tollak, melyek a fejen, a nyakon, továbbá a szárnyakon találhatóak. A hímmel összevetve a tojó jelentéktelen színű, feje barna, háta olajbarna, hasoldal pedig homokszínű.

A hím
és a tojó

Életmódja

[szerkesztés]

Gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozik.

Szaporodása

[szerkesztés]

Szaporodási időszaka októbertől januárig tart. A hím a tojó elcsábítására egy lugast épít, mely két párhuzamos falból áll, amelyeket földbe szúrt száraz ágak és füvek alkotnak. A lugas belső oldalát levelekből kinyomott sárga festékkel színezi. A bejárat előtt, illetve belül sárga színű bogyókat aggat a falra. A hím nem csupán lugasával (melyet folyamatosan őrizni kénytelen a többi hímtől), de viselkedésével is csábítja a tojókat. Minden hím igyekszik minél több tojót magához csalogatni. Mindazonáltal ez a faj jóval egyszerűbb lugast épít, mint a selyemmadár, vagy a Chlamydera fajok. Azokkal ellentétben azonban a hím tollazata nagyon feltűnő, így a párválasztás során valószínűleg inkább impozáns tollazatával csábítja a tojókat.

Mint az összes lugasépítőmadár, a lugast fészekként nem használja a faj. A tojó ágakból készíti csésze alakú fészkét és levelekkel béleli ki. Két tojását egyedül költi ki 18 nap alatt. A kikelő fiókákat is a tojó neveli fel egyedül.

Portré egy hímről

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]