Bálint Erika
| Bálint Erika | |
| Született | 1956. június 26. (67 éves) Békéscsaba |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | író |
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bálint Erika (Békéscsaba, 1956. július 26. –) kortárs magyar író.
Életpálya[szerkesztés]
Gyöngyösön nőt fel, és ott érettségizett a Berze Nagy János Gimnáziumban. Első diplomáját 1979-ben szerezte a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar-történelem szakon. 1986-ban ugyanitt kapott diplomát mint közművelődési és népművélesi előadó, majd 1993-ban a Szolnoki Főiskolán mint marketingkommunikációs szaküzemgazdász, 1995-ben pedig szakközgazdaként a BGF Pénzügyi és Számviteli Karának vállalkozási szakirányán. Dolgozott középiskolai tanárként, népművelőként, könyvtárosként, vállalkozóként. 2015 óta szellemi szabadfoglalkozású.
Viszonylag későn, 2016-ban kezdett el írni, azóta, novellái mellett három regénye jelent meg, az Adj esélyt! (2018), A Nap csókja (2019), valamint az És ott lesz majd a szeretet (2022).
Műveiről[szerkesztés]
Írói pályája érdekesen indult. Első regényének, az Adj esélyt!-nek a kéziratát az Aranymosás Irodalmi Válogató Kéziratszervizébe küldte el, ahol kiadásra javasolták. Azóta is a Könyvmolyképző Kiadó szerzője.
Novellái középpontjában legtöbbször hétköznapi emberek állnak, férfiak és nők, akik önmagukat és saját helyüket keresik az emberi kapcsolatok bonyolult szövedékű hálójában. ( Ne félj a csendtől, Telihold, Csipkerózsika ébredése). Történeteiben sokszor olyan keserves érzelmeket is felszínre hoz, melyek akár évtizedek óta ott lappanganak az ember szívében. (A sánta suszter és a barátság aranyfonala, A vizespalack).
Stílusa elsősorban realista, de előfordul, hogy allegorikus formában dolgozza fel a nagyon is mai, élő témákat. (Nagyvárosi mese, Hajnalka, Allegória a megcsalt szerelemről).
De írásaiban a fókusz mindig az emberek belső történésein marad, még akkor is, ha egy elképzelt jövőről ír. ( Mama, Ecce homo)
Regényeiben kényes, de létező problémákat jár körül. Az Adj esélyt! hősének szembe kell néznie nemcsak a társadalmi előítéletekkel, de önmagával is. A regény a másság, az elfogadás, a megbocsájtás témakörét járja körül, miközben azt a kimondatlan üzenetet hordozza, hogy bár az emberek sok mindenben különbözhetnek, például szexuális irányultságukban is, de végső soron mindannyian ugyanarra vágynak. Szeretni és szeretve lenni.
A Nap csókjának is központi témája a szembenézés önmagunkkal. Egy ötven éves nő sorsán keresztül mutatja be, hogyan képes a kimondatlan és feldolgozatlan sérelmek sora, a rossz társadalmi beidegződések, valamint az ezeknek való kényszeres megfelelni akarás megmérgezni egy asszony életét. A főhősnek nemcsak a rá nehezedő erkölcsi nyomással kell megküzdenie, hanem le kell számolnia az addigi életét megbélyegző, múltbéli démonaival is. A regény túlzásoktól mentesen mutatja be, hogyan érkezik meg egy ötvenes nő a szexualitás csodálatos, boldogságot adó világába.
Bibliográfia[szerkesztés]
REGÉNYEK
- Adj esélyt! Könyvmolyképző Kiadó, 2018.
- A Nap csókja Könyvmolyképző Kiadó, 2019.
- És ott lesz majd a szeretet Könyvmolyképzô Kiadó, 2022.
NOVELLÁK
- Gyöngyfüzér (antológia, Téged vártalak c. novella) Könyvmolyképző Kiadó 2019.
- Tegnap, ma, holnap. Aranymosás irodalmi Magazin, 2016.[1]
- Mama. Aranymosás irodalmi Magazin, 2017.[2]
- A sánta suszter és a barátság aranyfonala. Aranymosás irodalmi Magazin, 2017.[3]
- Csipkerózsika ébredése. Aranymosás irodalmi Magazin, 2017.[4]
- Nagyvárosi mese. Aranymosás irodalmi Magazin, 2017.[5]
- Hajnalka. Aranymosás irodalmi Magazin, 2017.[6]
- Ne félj a csendtől! Aranymosás irodalmi Magazin, 2017.[7]
- Ecce homo. Aranymosás irodalmi Magazin, 2018.[8]
- A vizespalack. Aranymosás irodalmi Magazin, 2018.[9]
- Telihold. Aranymosás irodalmi Magazin, 2018.[10]
- Mininovellák, stílusgyakorlatok. MEK OSZK 2019.[11]
