Az aktínium izotópjai
Az aktíniumnak (Ac) nincs stabil izotópja, így standard atomtömege nem adható meg. 32 ismert izotópja (205Ac és 236Ac között) és 2 magizomerje létezik. A természetben két izotópja fordul elő, az 227Ac és az 228Ac, rendre az 235U és a 232Th bomlási sorának tagjaként. Az 228Ac rendkívül ritka, szinte az összes természetes aktínium a 227-es izotóp formájában fordul elő.
Legstabilabb izotópja az 227Ac (felezési ideje 21,772 év), az 225Ac (10,0 nap) és az 226Ac (29,37 óra). A többi izotóp felezési ideje 10 óránál rövidebb, a többségé az egy percet sem éri el. A legrövidebb élettartamú ismert izotóp az 217Ac (felezési ideje 69 ns).
A tisztított 227Ac a bomlástermékeivel (227Th és 223Fr) 185 nap után kerül egyensúlyba.[1]
Táblázat[szerkesztés]
| nuklid jele |
történelmi név |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő | bomlási mód(ok)[2][m 1] |
leány- izotóp(ok)[m 2] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | ||||||||||
| 205Ac[3] | 89 | 116 | 20(+97−9) ms | α | 201Fr | |||||
| 206Ac | 89 | 117 | 206,01450(8) | 25(7) ms | (3+) | |||||
| 206m1Ac | 80(50) keV | 15(6) ms | ||||||||
| 206m2Ac | 290(110)# keV | 41(16) ms | (10−) | |||||||
| 207Ac | 89 | 118 | 207,01195(6) | 31(8) ms [27(+11−6) ms] |
α | 203Fr | 9/2−# | |||
| 208Ac | 89 | 119 | 208,01155(6) | 97(16) ms [95(+24−16) ms] |
α (99%) | 204Fr | (3+) | |||
| β+ (1%) | 208Ra | |||||||||
| 208mAc | 506(26) keV | 28(7) ms [25(+9−5) ms] |
α (89%) | 204Fr | (10−) | |||||
| IT (10%) | 208Ac | |||||||||
| β+ (1%) | 208Ra | |||||||||
| 209Ac | 89 | 120 | 209,00949(5) | 92(11) ms | α (99%) | 205Fr | (9/2−) | |||
| β+ (1%) | 209Ra | |||||||||
| 210Ac | 89 | 121 | 210,00944(6) | 350(40) ms | α (96%) | 206Fr | 7+# | |||
| β+ (4%) | 210Ra | |||||||||
| 211Ac | 89 | 122 | 211,00773(8) | 213(25) ms | α (99,8%) | 207Fr | 9/2−# | |||
| β+ (0,2%) | 211Ra | |||||||||
| 212Ac | 89 | 123 | 212,00781(7) | 920(50) ms | α (97%) | 208Fr | 6+# | |||
| β+ (3%) | 212Ra | |||||||||
| 213Ac | 89 | 124 | 213,00661(6) | 731(17) ms | α | 209Fr | (9/2−)# | |||
| β+ (ritka) | 213Ra | |||||||||
| 214Ac | 89 | 125 | 214,006902(24) | 8,2(2) s | α (89%) | 210Fr | (5+)# | |||
| β+ (11%) | 214Ra | |||||||||
| 215Ac | 89 | 126 | 215,006454(23) | 0,17(1) s | α (99,91%) | 211Fr | 9/2− | |||
| β+ (0,09%) | 215Ra | |||||||||
| 216Ac | 89 | 127 | 216,008720(29) | 0,440(16) ms | α | 212Fr | (1−) | |||
| β+ (7·10−5%) | 216Ra | |||||||||
| 216mAc | 44(7) keV | 443(7) µs | (9−) | |||||||
| 217Ac | 89 | 128 | 217,009347(14) | 69(4) ns | α (98%) | 213Fr | 9/2− | |||
| β+ (2%) | 217Ra | |||||||||
| 217mAc | 2012(20) keV | 740(40) ns | (29/2)+ | |||||||
| 218Ac | 89 | 129 | 218,01164(5) | 1,08(9) µs | α | 214Fr | (1−)# | |||
| 218mAc | 584(50)# keV | 103(11) ns | (11+) | |||||||
| 219Ac | 89 | 130 | 219,01242(5) | 11,8(15) µs | α | 215Fr | 9/2− | |||
| β+ (10−6%) | 219Ra | |||||||||
| 220Ac | 89 | 131 | 220,014763(16) | 26,36(19) ms | α | 216Fr | (3−) | |||
| β+ (5·10−4%) | 220Ra | |||||||||
| 221Ac | 89 | 132 | 221,01559(5) | 52(2) ms | α | 217Fr | 9/2−# | |||
| 222Ac | 89 | 133 | 222,017844(6) | 5,0(5) s | α (99%) | 218Fr | 1− | |||
| β+ (1%) | 222Ra | |||||||||
| 222mAc | 200(150)# keV | 1,05(7) perc | α (88,6%) | 218Fr | nagy | |||||
| IT (10%) | 222Ac | |||||||||
| β+ (1,4%) | 222Ra | |||||||||
| 223Ac | 89 | 134 | 223,019137(8) | 2,10(5) perc | α (99%) | 219Fr | (5/2−) | |||
| EC (1%) | 223Ra | |||||||||
| CD (3,2·10−9%) | 209Bi 14C | |||||||||
| 224Ac | 89 | 135 | 224,021723(4) | 2,78(17) óra | β+ (90,9%) | 224Ra | 0− | |||
| α (9,1%) | 220Fr | |||||||||
| β- (1,6%) | 224Th | |||||||||
| 225Ac[m 3] | 89 | 136 | 225,023230(5) | 10,0(1) nap | α | 221Fr | (3/2−) | |||
| CD (6·10−10%) | 211Bi 14C | |||||||||
| 226Ac | 89 | 137 | 226,026098(4) | 29,37(12) óra | β− (83%) | 226Th | (1)(−#) | |||
| EC (17%) | 226Ra | |||||||||
| α (0,006%) | 222Fr | |||||||||
| 227Ac | Aktínium[m 4] | 89 | 138 | 227,0277521(26) | 21,772(3) év | β− (98,61%) | 227Th | 3/2− | nyomokban[m 5] | |
| α (1,38%) | 223Fr | |||||||||
| 228Ac | mezotórium 2 | 89 | 139 | 228,0310211(27) | 6,13(2) óra | β− | 228Th | 3+ | nyomokban[m 6] | |
| α (5,5·10−6%) | 224Fr | |||||||||
| 229Ac | 89 | 140 | 229,03302(4) | 62,7(5) perc | β− | 229Th | (3/2+) | |||
| 230Ac | 89 | 141 | 230,03629(32) | 122(3) s | β− | 230Th | (1+) | |||
| 231Ac | 89 | 142 | 231,03856(11) | 7,5(1) perc | β− | 231Th | (1/2+) | |||
| 232Ac | 89 | 143 | 232,04203(11) | 119(5) s | β− | 232Th | (1+) | |||
| 233Ac | 89 | 144 | 233,04455(32)# | 145(10) s | β− | 233Th | (1/2+) | |||
| 234Ac | 89 | 145 | 234,04842(43)# | 44(7) s | β− | 234Th | ||||
| 235Ac | 89 | 146 | 235,05123(38)# | 40# s | β− | 235Th | 1/2+# | |||
| 236Ac | 89 | 147 | 236,05530(54)# | 2# perc | β− | 236Th | ||||
- ↑ Rövidítések:
CD: Klaszterbomlás
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A majdnem stabil izotópok (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve
- ↑ A nukleáris medicinában használják
- ↑ Erről kapta az elem a nevét
- ↑ Az urán-235 bomlási sor tagja
- ↑ Az tórium-232 bomlási sor tagja
Megjegyzések[szerkesztés]
- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ szerk.: G. D. Considine: Chemical Elements, Van Nostrand's Encyclopedia of Chemistry. Wiley-Interscience, 332. o. (2005). ISBN 978-0-471-61525-5
- ↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx
- ↑ Zhang, Z. Y.; Gan, Z. G. & Ma, L. et al. (Jan 2014), "α decay of the new neutron-deficient isotope 205Ac", Phys. Rev. Lett. 89 (1): 014308, doi:10.1103/PhysRevC.89.014308, <http://journals.aps.org/prc/abstract/10.1103/PhysRevC.89.014308>
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of actinium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051. Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
| A rádium izotópjai | Az aktínium izotópjai | A tórium izotópjai |
| Izotópok listája | ||
