Ugrás a tartalomhoz

Az aktínium izotópjai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az aktíniumnak (Ac) nincs stabil izotópja, így standard atomtömege nem adható meg. 32 ismert izotópja (205Ac és 236Ac között) és 2 magizomerje létezik. A természetben két izotópja fordul elő, az 227Ac és az 228Ac, rendre az 235U és a 232Th bomlási sorának tagjaként. Az 228Ac rendkívül ritka, szinte az összes természetes aktínium a 227-es izotóp formájában fordul elő.

Legstabilabb izotópja az 227Ac (felezési ideje 21,772 év), az 225Ac (10,0 nap) és az 226Ac (29,37 óra). A többi izotóp felezési ideje 10 óránál rövidebb, a többségé az egy percet sem éri el. A legrövidebb élettartamú ismert izotóp az 217Ac (felezési ideje 69 ns).

A tisztított 227Ac a bomlástermékeivel (227Th és 223Fr) 185 nap után kerül egyensúlyba.[1]

Táblázat

[szerkesztés]
nuklid
jele
történelmi
név
Z(p) N(n)  
izotóptömeg (u)
 
felezési idő bomlási
mód(ok)[2][m 1]
leány-
izotóp(ok)[m 2]
magspin jellemző
izotóp-
összetétel
(móltört)
természetes
ingadozás
(móltört)
gerjesztési energia
205Ac[3] 89 116 20(+97−9) ms α 201Fr
206Ac 89 117 206,01450(8) 25(7) ms (3+)
206m1Ac 80(50) keV 15(6) ms
206m2Ac 290(110)# keV 41(16) ms (10−)
207Ac 89 118 207,01195(6) 31(8) ms
[27(+11−6) ms]
α 203Fr 9/2−#
208Ac 89 119 208,01155(6) 97(16) ms
[95(+24−16) ms]
α (99%) 204Fr (3+)
β+ (1%) 208Ra
208mAc 506(26) keV 28(7) ms
[25(+9−5) ms]
α (89%) 204Fr (10−)
IT (10%) 208Ac
β+ (1%) 208Ra
209Ac 89 120 209,00949(5) 92(11) ms α (99%) 205Fr (9/2−)
β+ (1%) 209Ra
210Ac 89 121 210,00944(6) 350(40) ms α (96%) 206Fr 7+#
β+ (4%) 210Ra
211Ac 89 122 211,00773(8) 213(25) ms α (99,8%) 207Fr 9/2−#
β+ (0,2%) 211Ra
212Ac 89 123 212,00781(7) 920(50) ms α (97%) 208Fr 6+#
β+ (3%) 212Ra
213Ac 89 124 213,00661(6) 731(17) ms α 209Fr (9/2−)#
β+ (ritka) 213Ra
214Ac 89 125 214,006902(24) 8,2(2) s α (89%) 210Fr (5+)#
β+ (11%) 214Ra
215Ac 89 126 215,006454(23) 0,17(1) s α (99,91%) 211Fr 9/2−
β+ (0,09%) 215Ra
216Ac 89 127 216,008720(29) 0,440(16) ms α 212Fr (1−)
β+ (7·10−5%) 216Ra
216mAc 44(7) keV 443(7) µs (9−)
217Ac 89 128 217,009347(14) 69(4) ns α (98%) 213Fr 9/2−
β+ (2%) 217Ra
217mAc 2012(20) keV 740(40) ns (29/2)+
218Ac 89 129 218,01164(5) 1,08(9) µs α 214Fr (1−)#
218mAc 584(50)# keV 103(11) ns (11+)
219Ac 89 130 219,01242(5) 11,8(15) µs α 215Fr 9/2−
β+ (10−6%) 219Ra
220Ac 89 131 220,014763(16) 26,36(19) ms α 216Fr (3−)
β+ (5·10−4%) 220Ra
221Ac 89 132 221,01559(5) 52(2) ms α 217Fr 9/2−#
222Ac 89 133 222,017844(6) 5,0(5) s α (99%) 218Fr 1−
β+ (1%) 222Ra
222mAc 200(150)# keV 1,05(7) perc α (88,6%) 218Fr nagy
IT (10%) 222Ac
β+ (1,4%) 222Ra
223Ac 89 134 223,019137(8) 2,10(5) perc α (99%) 219Fr (5/2−)
EC (1%) 223Ra
CD (3,2·10−9%) 209Bi
14C
224Ac 89 135 224,021723(4) 2,78(17) óra β+ (90,9%) 224Ra 0−
α (9,1%) 220Fr
β- (1,6%) 224Th
225Ac[m 3] 89 136 225,023230(5) 10,0(1) nap α 221Fr (3/2−)
CD (6·10−10%) 211Bi
14C
226Ac 89 137 226,026098(4) 29,37(12) óra β (83%) 226Th (1)(−#)
EC (17%) 226Ra
α (0,006%) 222Fr
227Ac Aktínium[m 4] 89 138 227,0277521(26) 21,772(3) év β (98,61%) 227Th 3/2− nyomokban[m 5]
α (1,38%) 223Fr
228Ac mezotórium 2 89 139 228,0310211(27) 6,13(2) óra β 228Th 3+ nyomokban[m 6]
α (5,5·10−6%) 224Fr
229Ac 89 140 229,03302(4) 62,7(5) perc β 229Th (3/2+)
230Ac 89 141 230,03629(32) 122(3) s β 230Th (1+)
231Ac 89 142 231,03856(11) 7,5(1) perc β 231Th (1/2+)
232Ac 89 143 232,04203(11) 119(5) s β 232Th (1+)
233Ac 89 144 233,04455(32)# 145(10) s β 233Th (1/2+)
234Ac 89 145 234,04842(43)# 44(7) s β 234Th
235Ac 89 146 235,05123(38)# 40# s β 235Th 1/2+#
236Ac 89 147 236,05530(54)# 2# perc β 236Th
  1. Rövidítések:
    CD: Klaszterbomlás
    EC: Elektronbefogás
    IT: Izomer átmenet
  2. A majdnem stabil izotópok (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve
  3. A nukleáris medicinában használják
  4. Erről kapta az elem a nevét
  5. Az urán-235 bomlási sor tagja
  6. Az tórium-232 bomlási sor tagja

Megjegyzések

[szerkesztés]
  • A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
  • A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. szerk.: G. D. Considine: Chemical Elements, Van Nostrand's Encyclopedia of Chemistry. Wiley-Interscience, 332. o. (2005). ISBN 978-0-471-61525-5 
  2. http://www.nucleonica.net/unc.aspx
  3. Zhang, Z. Y.; Gan, Z. G. & Ma, L. et al. (Jan 2014), "α decay of the new neutron-deficient isotope 205Ac", Phys. Rev. Lett. 89 (1): 014308, doi:10.1103/PhysRevC.89.014308, <http://journals.aps.org/prc/abstract/10.1103/PhysRevC.89.014308>

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of actinium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
A rádium izotópjai Az aktínium izotópjai A tórium izotópjai
Izotópok listája