Atkins-diéta
 |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Az Atkins-diéta, hivatalos nevén az Atkins Táplálkozási Szemlélet (Atkins Nutritional Approach) egy alacsony szénhidráttartalmú diéta, amelyet Robert Atkins dolgozott ki egy az Amerikai Orvosi Szövetség tudományos folyóiratában, a Journal of the American Medical Associationben olvasott tanulmány alapján. A tanulmányt szerzője, Alfred W. Pennington 1958-ban publikálta Testsúlycsökkentés (Weight Reduction) címmel.[1]
Atkins a tanulmány segítségével kezelte saját túlsúlyosságát. Később egy sor könyvben népszerűsítette a módszert, kezdve az 1972-es Dr. Atkins Diéta Forradalma (Dr. Atkins' Diet Revolution) című könyvvel. A Dr. Atkins Új Diéta Forradalma (Dr. Atkins' New Diet Revolution) című, második könyvében módosította a diéta egyes részeit, az eredeti koncepciót azonban érintetlenül hagyta.
A 2010-es kiadású Új Atkins a Megújulásodért (The New Atkins for a New You) című könyve olyan információkra alapul, amelyeket az elmúlt évtizedben gyűjtöttek össze, és amelyek az eredeti kiadások idején még nem voltak elérhetőek, többek között szerepelnek benne a tápanyagban gazdag élelmiszerek is. Az Új Atkins a Megújulásodért Szakácskönyv (The New Atkins For A New You Cookbook) 2011-ben jelent meg, írója, Colette Heimowitz egyszerű, alacsony szénhidráttartalmú ételeket gyűjtött össze benne.
A diéta alapjai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A diéta lényege a szénhidrát-bevitel csökkentése annak érdekében, hogy a szervezet anyagcseréje a glükóz energiává alakítása helyett az elraktározott testzsírt alakítsa át energiává.[2][3] Ez a folyamat a ketózis, amely akkor indul be, ha a szervezet inzulinszintje alacsony. Az átlagos embereknél akkor a legalacsonyabb az inzulinszint, ha a vércukorszint leesik (jellemzően étkezés előtt). A lecsökkent inzulinszint lipolízist vált ki, a szervezet zsírt éget el, hogy ketontesteket hozzon létre. A szénhidrátok (például a glükóz és a keményítő) fogyasztás után befolyásolják a szervezetet a vércukorszint megemelésével.[4] A szövet, alacsony emészthetősége miatt, kevés vagy semennyi energiát nem szolgáltat, ezért nem befolyásolja jelentősen a glükóz és inzulinszintet.
A diéta korlátozza a nettó szénhidrátbevitelt. Ennek egyik hatása az éhségérzet csökkenése, valószínűleg a lassabb emésztés miatt, mivel a zsírt és a fehérjéket a szervezet lassabban emészti meg. A 2002-es Dr. Atkins Új Diéta Forradalma (Dr. Atkins' New Diet Revolution) kimondja, hogy a zsírszegény diéták elsősorban az éhség miatt nem működnek hatékonyan.[5] Az Atkins-diéta eszerint azért egyszerűbb, mert a diétázót kielégíti a megfelelő mennyiségű fehérje, zsír és rost bevitele.
Egy élelmiszer nettó szénhidrátértékét úgy kaphatjuk meg, ha a teljes szénhidrátértékből kivonjuk a rostokat és a cukoralkoholokat.[6][7]
A diéta során elsősorban feldolgozatlan, alacsony glikémiás indexszel rendelkező élelmiszerek fogyasztása ajánlott.[8] Az Atkins Nutritionals vállalat, amely kifejezetten a diéta során fogyasztásra ajánlott élelmiszereket állít elő, legfeljebb 20 százaléknyi telített zsírból származó kalória fogyasztását javasolja.
Hatásai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Atkins-diéta hatásai ma is vita tárgyát képezik. Egyes tanulmányok szerint a diéta segít a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, csökkenti az LDL koleszterin (low density lipoprotein – kis sűrűségű lipoprotein) szintjét, illetve növeli a HDL koleszterin (high density lipoprotein – nagy sűrűségű lipoprotein) szintjét. Egyes tanulmányok szerint a diéta hozzájárulhat a csontritkulás és a vesekő kialakulásához. Egy a Maryland Egyetem által publikált tanulmány szerint amikor a tesztalanyok szervezete testsúlycsökkenéskor több kalóriát kapott, magasabb LDL koleszterin és gyulladás jelei voltak kimutathatóak.[9]
Koleszterin
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Harper (2004) egy éven át folytatott kísérlete szerint a HDL koleszterin szintje növekedett, az inzulin rezisztencia pedig nagyobb mértékben erősödött azoknál, akik Atkins-diétát végeztek azokkal szemben, akik zsírszegény és kalóriaszegény diétában vettek részt. Harper kiköti, hogy elégséges előzetes kutatások hiányában nem jelenthető ki magabiztosan, hogy a páciensek számára biztonságosan ajánlható az Atkins-diéta.[10][11]
Metilgloxikál
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Beisswenger és kutatócsapatának 2005-ös tanulmányában a metilglioxál glikotoxin (MG) szintjét vizsgálták az Atkins-diéta előtt és után. Az eredmények szerint a diéta megkezdése után kétszeresére növekedett az MG szintje, ami összefüggésben állhat a ketózissal.[12] Az MG felelős az erek és szövetek károsodásáért, azt azonban, hogy a megnövekedett metilglioxálszint káros lenne az emberi szervezetre, az Indian Association for the Cultivation of Science 2008-as áttekintésében vitatta. A szervezet szerint a metilglioxálnak vannak ugyan káros hatásai, ezt azonban jóval meghaladják előnyei a szervezet számára.[13]
A négy fázis
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Atkins-diéta négy szakaszra osztható, ezek a bevezetés, a folyamatos fogyás, az előkészítő megőrzés és az élethosszig tartó megőrzés.[14][15]
Bevezetés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A bevezetés az Atkins-diéta legszigorúbb fázisa, amelyet két hét alatt javasolt elvégezni. Célja, hogy segítse a szervezetet a ketózis minél gyorsabb előidézésében. A szénhidrát bevitelt napi kevesebb mint nettó 20 grammra korlátozza, amelyből 12–15 grammnak zöldsalátából, illetve olyan zöldségekből kell származnia, mint a brokkoli, a spenót, a tök, a karfiol, a répa, a paradicsom és a spárga. Atkins szerint ebben a fázisban 54 különféle zöldség fogyasztása megengedett, amelyekbe nem tartoznak bele a hüvelyesek, magas keményítőtartalmuk miatt. Ugyancsak fogyasztható étkezésenként 110–170 gramm bármilyen hús, baromfi, hal, kagyló, szárnyas vagy tojás; legfeljebb 110 gramm kemény vagy félkemény sajt, a legtöbb salátazöldség és más alacsony szénhidráttartalmú zöldségek; illetve vaj, olívaolaj és növényi olajok. Ebben a szakaszban naponta legalább nyolc pohár vizet kell fogyasztani, az alkoholtartalmú italok nem megengedettek. Koffein mérsékelten fogyasztható, koffeinfüggőség esetén azonban a diéta későbbi szakaszaiig ajánlott teljes fogyasztásának teljes kerülése. Ajánlott még ásványi anyagokat tartalmazó multivitamin napi fogyasztása.
A legtöbben a bevezetés fázisában tapasztalják a legnagyobb mértékű testsúlycsökkenést.
Folyamatos fogyás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A folyamatos fogyás szakaszában a szénhidrátbevitelt kis adagonként kell fokozni, de még olyan szinten tartani, hogy a szervezet továbbra is súlyt adjon le. Az ajánlott mennyiség a szénhidrátbevitel nettó 5 grammonkénti növelése hetente. A cél az, hogy megtaláljuk azt a szintet, ahol a fogyás még folyamatban van. Ez a szakasz addig tart, amíg a testsúly a kitűzött célhoz 4,5 kilogrammnyira nem kerül.
Előkészítő megőrzés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A napi szénhidrátbevitelt ebben a szakaszban hetente 10 grammal emelkedik, a cél a megőrzési szint meglelése. Ez azt a szénhidrátmennyiséget jelöli, amelyet a diétázó naponta elfogyaszthat anélkül, hogy súlyt szedne fel. Ez jóval afelett a szint felett lehet, amely a szervezetben ketózist idéz elő, ezért a pozitív ketózis fenntartása hosszú távon nem szükséges.
A diétázónak naponta legalább nyolc pohár víz elfogyasztása, illetve a szénhidrátbevitel hetente tíz grammal történő fokozása ajánlott mindaddig, amíg még súlyt veszít. Az Atkins-módszer szerint ha a diétázó eléri célként megjelölt testsúlyát, és azt körülbelül egy hónapig fenn is tudja tartani, újabb tíz grammal emelheti a bevitelt, hogy lássa, ez nem okoz-e súlygyarapodást. A cél a testsúly megtartása mellett fogyasztható napi szénhidrátmennyiség pontos belövése.[16]
Élethosszig tartó megőrzés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ennek a szakasznak a célja az előző szakaszokban felvett szokások megtartása és annak elkerülése, hogy a diétázó visszatérjen korábbi életmódjához és egyben testsúlyához. Ajánlott a feldolgozatlan élelmiszerek fogyasztása. Amennyiben testsúlynövekedés lép fel, a diétázó visszatérhet valamely korábbi szakaszhoz.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Pennington AW (1958). "Weight reduction". Journal of the American Medical Association. 166 (17): 2214–2215. doi:10.1001/jama.1958.02990170112033. ISSN 0002-9955. Hozzáférés: 2014. július 14..
- ↑ "Fogyjunk sok zsírral - étrend az Atkins-diétához". Origo. Hozzáférés: 2014. október 20..
- ↑ "Hogyan működik pontosan az Atkins-diéta?". Receptneked.hu. 2014. október 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 20..
- ↑ "Carbohydrate Counting". KidsHealth. Hozzáférés: 2014. október 20..
- ↑ Atkins, Robert (2003. szeptember 25.). Dr. Atkins' New Diet Revolution, Revised Edition. .Evans. ISBN 978-1-59077-002-3.
- ↑ "What are Net Carbs?". Atkins.com. 2014. október 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 20..
- ↑ "A nettó szénhidrátértékről". Receptneked.hu. 2014. október 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 20..
- ↑ "International Table of Glycemic Index and Glycemic Load Values". American Journal of Clinical Nutrition. 76 (1). Ajcn.org: 5–56. 2002. július.
{{cite journal}}: Unknown parameter|authors=ignored (súgó) - ↑ "Atkins' Fat Lip". New York Post. Hozzáférés: 2014. október 20..
- ↑ Harper A Poo; Astrup, A (2004). Obesity Reviews. 5 (2): 93–94. doi:10.1111/j.1467-789X.2004.00137.x. PMID 15086862.
{{cite journal}}:|access-date=requires|url=(súgó); Missing or empty|title=(súgó) - ↑
Barnett TD, Barnard NDB, Radak TLR (2009). "Development of symptomatic cardiovascular disease after self-reported adherence to the Atkins diet". Journal of the American Dietetic Association. 109 (7): 1263–1265. doi:10.1016/j.jada.2009.04.003. PMID 19559147.
{{cite journal}}:|access-date=requires|url=(súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Beisswenger BGK, Delucia EM, Lapoint N, Stanford RJ, Beisswenger PJ (2005). "Keotsis leads to increased methylglyoxal production on the Atkins diet". Annals of the New York Academy of Sciences. 1043: 201–210. doi:10.1196/annals.1333.025. PMID 16037240.
{{cite journal}}:|access-date=requires|url=(súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Talukdar D, Ray S, Ray M, Das S (2008). "A brief critical overview of the biological effects of methylglyoxal and further evaluation of a methylglyoxal-based anticancer formulation in treating cancer patients". Drug Metabolism and Drug Interactions. 23 (1–2): 175–210. doi:10.1515/dmdi.2008.23.1-2.175. PMID 18533369.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ "Diet FAQ". Atkins.com. 2014. október 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 20..
- ↑ "Hogyan kell Atkins-diétát csinálni?". Hogyankell.hu. Hozzáférés: 2014. október 20..
- ↑ "10 kiló mínusz 2 hónap leforgása alatt az új Atkins-diétával". Femina. Hozzáférés: 2014. október 20..
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Atkins diet című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.