Közös fejverőér
A közös fejverőér vagy fő nyaki ütőér, más néven smingapulzus (arteria carotis communis) a fejet és a nyakat oxigéndús vérrel ellátó artéria, mely a nyakon fut felfele a fej irányába és még a nyakon kettéoszlik arteria carotis internára és arteria carotis externára. Az utóbbi elsősorban a koponyán kívüli képleteket látja el, míg az előbbi az agy vérellátásáért felelős. Az érnek nagy orvosgyakorlati jelentősége van, nyaki pulzálása könnyen kitapintható valamint a kettéoszlásánál, az arteria carotis interna eredésének kiöblösödésében található a sinus caroticus, mely fontos szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában.
Eredése[szerkesztés]
A jobb oldali a truncus brachiocephalicusból ered, a bal közvetlenül az aortából a truncus brachiocephalicus és a bal arteria subclavia között. Eredésük az aortaívről magyarázza az agyi embóliák gyakoriságát, hiszen a bal kamrából kilökődő vér útjának egyenes folytatásába esnek (még mielőtt elkanyarodna az aorta).
Lefutása[szerkesztés]
A két oldal kezdeti lefutása eltér egymástól és mivel a bal mélyebbről, közvetlenül az aortából ered, ezért néhány cm-rel hosszabb is. A nyaki szakaszon az ér egy kötőszövetes tokban (vagina carotica) fut a fő nyaki gyűjtőérrel (vena jugularis interna) és a bolygóideggel (nervus vagus) együtt. A felszín felől több réteg is eltakarja: legkívül a nyaki bőr, alatta a felületes nyaki fascia, utána a nyakbőrizom és a mély nyaki fascia, majd a nyak különböző izmai, úgymint a fejbiccentő izom, a szegy-nyelvcsonti izom, a szegycsont-pajzsizom vagy az áll-nyelvcsonti izom. A felsőbb szakaszon kevesebb izom fedi, majd az áll-nyelvcsonti izom előrehúzódásával az ún. trigonum caroticumban felületessé válik, csupán a saját tokja, a nyaki fasciák, a nyakbőrizom valamint a bőr fedi. Itt lüktetése jól tapintható.
Fejlődéstana[szerkesztés]
A fejlődés negyedik és ötödik hetében kialakulnak a garatívek kétoldalt az embrió nyaki részén. A szívből kilépő truncus arteriosus hamarosan kettéágazik majd az így keletkező felszálló aorták a nyak kétoldalán a fejhez futnak. Itt visszahajlanak és az embrió háti oldalán, mint leszálló aorták (aorta dorsalis) haladnak vissza a mellkasba, ahol a két oldali aorta dorsalis egy közös érré egyesül és fut az embrió farki végéhez. Az elülső felszálló ereket a nekik megfelelő leszállókkal az ún. garatívartériák kötik össze. Ezek nem egy időben alakulnak ki, a fejhez közeliek előbb, a lentebb lévők később. A felszálló aorta harmadik és negyedik garatívartéria közé eső szakaszából fejlődik a közös fejverőér. Eleinte meglehetősen rövid, ám a magzat további fejlődése során jelentősen megnyúlik.
Források[szerkesztés]
- Réthelyi Miklós (szerk.): Funkcionális anatómia, Medicina kiadó, 2006, ISBN 963-242-564-2
- T. W. Sadler (fordította: Dr. Lévai Géza): Langman orvosi embriológia, Medicina kiadó, 2008, ISBN 978-963-226-135-5
- (en) Henry Gray: Anatomy of the Human Body (1918), VI. The Arteries 3. The Arteries of the Head and Neck. a. The Common Carotid Artery
