Arenophryne rotunda
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Arenophryne rotunda Tyler, 1976 | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Arenophryne rotunda témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Arenophryne rotunda témájú kategóriát. |
Az Arenophryne rotunda a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a Myobatrachidae családba, azon belül a Arenophryne nembe tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Ausztrália endemikus faja. Ausztrália Nyugat-Ausztrália államában, a parti fehér homokos dűnéken, a Dirk Hartong-sziget északi csúcsától az Edel Land-félszigetig, a tengerszinttől 150 m-es magasságig honos.[1]
Megjelenése
[szerkesztés]Közepes termetű békafaj, a hímek testhossza 26–30 mm, a nőstényeké 28–33 cm,[2][3] testtömege 2–8 gramm.[3] Háta fehér vagy szürke, többnyire fekete, de néha vörös színű foltokkal és pettyekkel tarkítva. Háta közepén gyakran vékony, krémszínű csík fut végig.[2][3] Hasa fehér, közepén nagy méretű sötét folttal. Pupillája vízszintes elhelyezkedésű, írisze arany színű.[2][3] Mellső és hátsó lábfejei úszóhártya nélküliek; ujjai végén nincsenek korongok.[2] Ujjai szélesek és rövidek, az ásáshoz alkalmazkodtak. A legtöbb Ausztráliában élő ásóbékával ellentétben, melyek hátsó felükkel ássák be magukat, az Arenophryne rotunda fejjel előre ássa be magát a homokba.[2] Emiatt feje jellegzetesen széles, orrcsúcsán az ásáshoz védelmet nyújtó védőpárna helyezkedik el.[3]
Életmódja
[szerkesztés]A párzás ősszel, a téli esők beköszönte előtt, valamint téltől tavaszig következik be. Nagy méretű, akár az 5 mm-t is elérő krémfehér petéit a nedves, homokos üregekbe, petefüzérekben rakja le, akár 80 cm mélyre.[2][3] Fejlődése során nincs a hagyományos értelemben vett ebihal-fázis; a teljes kifejlődés a petékben történik körülbelül két hónap alatt,[2] a petékből egyből apró békák kelnek ki.[3]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Védett a Shark Bay területén, annak világörökségi besorolása miatt, valamint a Kalbarri Nemzeti Parkban és a Zuytdorp Nemzeti Parkban.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. február 6.) (angolul)
- Tyler, 1976 : A new genus and two new species of leptodactylid frogs from Western Australia. Records of the Western Australian Museum, vol. 4, p. 45-52 (eredeti publikáció).
- Amphibian Species of the World 6.0
- Az Arenophryne rotunda az AmphibiaWeb oldalon
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
- Barker, J., Grigg, G. C., and Tyler, M. J. (1995). A Field Guide to Australian Frogs. Surrey Beatty and Sons, New South Wales.
- Cartledge, V.A., Withers P.C., Thompson G.G., and McMaster K.A. (2006). Water Relations of the Burrowing Sandhill Frog, Arenophryne rotunda. Journal of Comparative Physiology B: Biochemical, Systemic, and Environmental Physiology, 176(4), 295-302.
- Hogan, C.M. & World Wildlife Fund. 2012. Southwest Australia savanna. Ed. Peter Saundry. Encyclopedia of Earth. National Council for Science and the Environment, Washington DC, USA
- Roberts, J.D. (1984). Terrestrial egg and deposition and direct development in Arenophryne rotunda, a myobatrachid frog from the coastal sand dunes at Shark Bay, Western Australia. Australian Wildlife Research, 11, 191-200.
- Tyler, M. J. (1998). Australian Frogs: A Natural History. Cornell University Press, Ithaca, New York.
- Tyler, M.J., Smith, L.A., and Johnstone, R.E. (1994). Frogs of Western Australia. Western Australian Museum, Perth.
