Ugrás a tartalomhoz

Arad vármegye főispánjainak listája

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Név Aradi főispáni időszaka Pozíció jellege Megjegyzés (általa betöltött egyéb főispáni pozíciók) Forrás
ismeretlen (nescitur) 1526–1614 [1]
Dóczy András,(wd) nagylucsei (Andreas Dóczy) 1614 főispán
  • 1602–1620. február (haláláig) Bars vármegye főispánja
  • 1610. március 10.–1620. február (haláláig) Szatmár vármegye főispánja (főkapitány)[2] („quoque in Sathmar”)
 [1][3]
ismeretlen (nescitur) 1614–1702 [1]
Klobusiczky Ferenc, klobusiczy és zétényi báró 1699–1702 főispán
  • 1694. szept. 17. – 1699 Néhai Horváth János utódaként Zaránd vármegye főispánja
  • 1701. július 28.– Sáros vármegye főispáni adminisztrátora
 [4][5]
Consbruch Pál,(wd) gróf (Paulus Consbruch comes) 1703. augusztus 10. – 1736. december 17. (haláláig) főispán A valóságos igazgatást a megyében Edelspacher Zsigmond aradi kamarai prefektus gyakorolta (a Zaránd vármegyei hatáskörrel együtt).[6] [1]
ismeretlen (nescitur) 1737–1743 [1]
Sándor Mihály báró, zarándi főispán 1738–1741 főispán
  • 1738–1741 Zaránd vármegye főispánja
 [6]
Andrássy Zsigmond, siklói (Andrássy de Sikló Sigismundus administrator) 1741. december 12. – 1744

(1743–1744)[1]

főispáni helytartó [6]
Grassalkovich Antal, gyaraki gróf 1744. augusztus 26. – 1751 főispán („Arad első rendes főispánja”[6])
  • 1742–1748 Pest megye főispáni adminisztrátora[7]
  • 1751–1771 Nógrád vármegye főispánja
  • 1808–1825 Csongrád főispánja
 [8][1]
Fekete György, galántai gróf (Fekete de Galánta Georgius comes) 1751. július 30. – 1788. október 18. főispán [9][1]
üresedés (vacantia) 1788–1790 [1]
Teleki Sámuel, széki gróf 1785. március 30. (április 17.) –1787 főispáni helytartó, kerületi kormányzó
  • 1774– Küküllő vármegye főispánja[10]
  • Nagyváradi kerület biztosa (Arad, Békés-Csanád-Csongrád, Bihar, Szabolcs, Hajdúvárosok területe)[11]
  • 1785. július 16. – 1787 Bihar vármegye főispánja
  • 1791. július 5. – 1822 (haláláig) Bihar vármegye főispánja (másodszor)
  • 1792 – Máramaros vármegye főispánja
 [12][1][6]
Haller József, hallerkői gróf[13] 1787. febr. 20. – 1790. főispáni helytartó, kerületi kormányzó
  • Nagyváradi kerület biztosa (Arad, Békés-Csanád-Csongrád, Bihar, Szabolcs, Hajdúvárosok területe)[11]
  • 1790. március 15.– Máramaros vármegye főispánja[14]
  • 1804–1807 Kolozs vármegye főispánja[15]
 [1][6]
Almásy Pál, zsadányi és törökszentmiklósi (Almássy Paulus) 1790. február 20. után – 1821

1790. február 16. – 1821. július 23. (haláláig)[6]

főispán
  • 1783–1787. januárig Fiumei kormányzó
  • 1787–1790 Pest kerületi kormányzó (főispáni helytartó) (Borsod, Fejér, Heves, Nógrád, Pest, Jászság, Kis- és Nagy-Kunság területére)[11][16]
 [1]
Wenckheim József báró (Wenckheim Josehus baro) 1822 – 1830. március 1.[1]

1823. április 8-tól mint adminisztrátor, 1825. június 27-től mint valóságos főispán 1830. március 1-ig, haláláig.[6]

adminisztrátor, majd főispán
Orczy Lőrinc,(wd) orci báró (Orczy Laurentius baro) 1830–1836[1]

1830. augusztus 9. – 1837. szeptember 18.[6]

főispán
  • Heves és Külső-Szolnok vármegye főispáni helytartója (1827. november 13. – 1830)
  • 1830-ban Csanád vármegyébe nevezték ki főispánnak, de beiktatása előtt Arad vármegyébe nevezték ki.
 [17]
Szerencsy István, szigeti (Szerencsy Stephanus) (1836–1842)[1]

1837. szeptember 18. – 1845. május 6. (saját kérésére felmentették)

beiktatott főispán (utóbb hétszemélynök, postea septemvir)[1] [6][18]
Faschó József, lucsivnai (Facho de Lucsivna Josephus) 1845. május 6. előtt /kinevezés/.

1845. augusztus 18. – 1848. április 16. között volt tisztében

(1846−1848)[1]

főispáni helytartó [19]
Bohus János, világosvári (vagy világosi) (Bohus de Világos Joannes)[1] 1848. április 20. – 1848. december

(1848. április 11./kinevezés/ – 1849)[20]

főispán [21]
Török Gábor, váradi 1848–1849 forradalmi kormánybiztos
  • Arad város polgármestere (1848/49-ben, majd 1861-ben)
  • „Arad vármegye önfeláldozó kormánybiztosa. Halálra, majd 10 év börtönre ítélték.”
 [22]
Tomcsányi József (Tomcsányi Josephus)[1] 1849. május 26. – 1849. augusztus főispán
  • 1861-ben Csongrád vármegye főispánja
  • 1865. szeptember 1. – 1867. Csongrád vármegye főispáni helytartója
  • 1867. március 31. – 1876. május 4.(haláláig) Békés vármegye főispánja
 [23]
„Az önkényuralom idejében Arad ismét a nagyváradi kerületbe volt beosztva; megyefőnökei 1849–1860 között:”
Atzél János[24] 1849 – 1853. március 17. (vagy április 5-ig, haláláig) megyefőnök (császári biztos) „…hosszas betegsége miatt a megye vezetését titkárára, Kádas Péterre volt kénytelen bízni.” [6][25]
Semsey Albert, sárosi és semsey[26] 1853. június 21. (vagy 26.) – 1853 megyefőnök (császári biztos)
  • 1850. július 31.– Sáros vármegye cs. kir. főnöke
 [6][27]
Haukh Ferdinánd Keresztély 1853. (augusztus 1.) – 1857 nagyváradi kerületi főispán [25]
Faschó József, lucsivnai (Fascho de Lucsivna Josephus) 1857–1860[6] megyefőnök (császári biztos) [19]
Szévald Móric 1859. július 19. – 1860. október megyefőnök (cszászári biztos)
  • 1860. október 5.– Pest-Solt megyefőnöke (pár hétig, Pest-Solt és Pest-Pilis egyesítéséig.)
 [28]
Bohus János, világosvári (vagy világosi) 1860. október 30. – 1861. (augusztus 22.) november 21. főispán (Másodszor) [6]
Hofbauer Lajos 1861. október 7. – 1863. szeptember királyi kormánybiztos [6]
Szerb Tivadar 1863. szeptember – 1865 királyi kormánybiztos [6]
Popa György 1865–1867 királyi kormánybiztos [6]
„Az alkotmány helyreálltával:”
Szende Béla 1867. április 20. – 1869. január főispán [6]
„1869 januárjától 1871 májusáig a főispáni szék betöltetlen volt.”[6]
Dáni Ferenc 1871. július 17. – 1873. május 20. – Arad thj. város főispánja [29]
Atzél Péter,(wd) borosjenői 1871. május 5. – 1878. december 18. főispán
  • Arad thj. város polgármestere volt 1867-től[30]
  • 1875. január 19. – 1878. december 18. Arad thj. város főispánja is.
 [31][32]
Tabajdi Károly 1879. június 29. – 1886. október 7. főispán
  • 1879. június 29. – 1886. október 7. Arad thj. város főispánja is.
  • 1880. decembertől Krassó-Szörény vármegye főispánja is. Hivatali idejében elhunyt.
 [33][34]
Fábián László(wd) 1886. november 8. – 1900. október 2. főispán
  • 1886. november 8. – 1900. október 2. Arad thj. város főispánja is.
 [35][36]
Urbán Iván 1900. október 2. – 1905. október 21. főispán
  • 1900. október 2. – 1905. okt. 21. Arad thj. város főispánja is.
 [37][38][39]
Vásárhelyi Béla 1905. október 21. – 1906. április 19. főispán
  • 1905. október 21. – 1906. április 19. Arad thj. város főispánja is.
 [40]

[41]

Károlyi Gyula 1906. április 21. – 1910. február 5. főispán
  • 1906. április 21. – 1910. február 5. Arad thj. város főispánja is.
 [42][43]
Urbán Iván 1910. február 17. – 1915. október 8. főispán
  • 1910. február 17. – 1915. október 8. Arad thj. város főispánja is. (Hivatali idejében elhunyt)
 [44]
Baross Ferenc, bellusi dr.[45] 1915. december 31. – 1917. május 22. főispán (Hivatali idejében elhunyt). [46]
Kintzig János, nyéki 1915. december 31. − 1917. június 14. – Arad thj. város főispánja [47][48]
Barabás Béla 1917. július 25. – 1918. november 5. – Arad thj. város főispánja [49]
Purgly László[50] 1917. július 25. – 1918. november 2. főispán [51][52]
Varjassy Lajos 1918. november 10. – 1919. május 5. kormánybiztos-főispán
  • 1905–1918 Arad thj. város polgármestere
  • 1918. november 10. – 1919. május 5. Arad thj. város kormánybiztosa
 [53]
Arad román fennhatóság alatt állt 1919. május 17-től 1920 áprilisáig. A vármegye Magyarországnak ítélt része 1920 és 1923 között Elek székhellyel önálló volt, majd 1923 és 1945 között Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye részeként funkcionált.
Kiss Jenő, zilahi 1920. május 19. – 1921. július 17. főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos
  • Békés vármegye főispáni teendőinek ellátásával megbízott kormánybiztos (egyidejűleg)
 [54][55]
Salacz Gyula, endrődi 1921. július 17. – 1922. szeptember 9. főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos
  • Csanád vármegye főispáni teendőinek ellátásával megbízott kormánybiztos (egyidejűleg)
 [56]
Purgly Emil, jószáshelyi 1922. szeptember 9. – 1923. december 23. főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos, majd főispán [58][59]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Fallenbüchl, 1994.
  2. ↑ Mohácsi Endre: Nagylúcsei Dóczy András levelezése. In: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. A személyes történelem forrásai. Nyíregyháza, 2014. 131–136. o.
  3. ↑ Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  4. ↑ Kónya Péter: Megjegyzések az arisztokrácia szerepéhez a Rákóczi szabadságharcban. In: Papp Klára, Püski Levente, Novák Ádám (szerk.): A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása. Debrecen, 2019. 151. o.
  5. ↑ Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. S. a. r., kiegészítette és az előszót írta: Mészáros Kálmán. Budapest, 2005. 235. o. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak, 8.) ISBN 963-8312-93-9 (letölthető, online elérés)
  6. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája. Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. II. kötet. Második rész. (1895) LIX. Közigazgatás és törvénykezés. 629–630. o.
  7. ↑ Kiss Anita (szerk.), 2016 181. o.
  8. ↑ MNL OL — A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 39. kötet - 657 - 658. oldal. Aradi főispánná kinevezése, Mária Terézia, 1744. augusztus 26. Bécs.
  9. ↑ MNL OL — A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 42. kötet - 139 - 141. oldal. Mária Terézia, Pozsony, 1751. 07. 30. főispáni kinevezés
  10. ↑ Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Gyula: Békés Megyei Levéltár. 2002. 197–199. o.  
  11. ↑ a b c Szántay Antal: "II. József kerületi biztosai". Századok (2014) 148. évfolyam, 5. szám. 1171-1185. o.
  12. ↑ Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Gyula: Békés Megyei Levéltár. 2002. 197–199. o.  
  13. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér azonosító
  14. ↑ Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Gyula: Békés Megyei Levéltár. 2002. 97–98. o.  
  15. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896. 360–361. o.  
  16. ↑ Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés. Budapest, 2016. IV. Vezető életrajzok. IV.1. Főispán, Almásy Pál, 157. o.
  17. ↑ Pálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1825-1848. 1. (Budapest, 2011) A) A felső tábla tagjai. VIII. Magyarországi valóságos főispánok. Orczy Lőrinc. 215–217. o.
  18. ↑ Pálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1825–1848. 1. (Budapest, 2011) B) Az alsótábla követei, képviselői. XIV. Királyi személynökök és a Királyi Tábla tagjai, 666–667. o.
  19. ↑ a b Pálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1825–1848. 1. kötet, Budapest, 2011. B) Az alsótábla követei, képviselői. XVII. A magyarországi, szlavoniai és partiumi vármegyék követei, 902–903. o.
  20. ↑ Somogyi Gyula: Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája. Arad szabad királyi város Arad vármegye községeinek leírása. III. kötet első felének második része. (1913). I. Arad városának leírása. Arad városának múltja. 1848/49. 10. o.
  21. ↑ Pálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1825–1848. 1. kötet, Budapest, 2011. B) Az alsótábla követei, képviselői. XVII. A magyarországi, szlavoniai és partiumi vármegyék követei. Bohus János. 841–842. o.
  22. ↑ Pálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1825–1848. 1. (Budapest, 2011) B) Az alsótábla követei, képviselői. XVII. A magyarországi, szlavoniai és partiumi vármegyék követei, 1210. o.
  23. ↑ Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715−1950. Főispánok és alispánok. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8.) Gyula, 2002. Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok, Tomcsányi József. 206−208. o.
  24. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér azonosító
  25. ↑ a b Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája. Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. II. kötet. Második rész. (1895) LIX. Közigazgatás és törvénykezés. 617. o.
  26. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér azonosító
  27. ↑ Pálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1825-1848. 1. kötet, Budapest, 2011. B) Az alsótábla követei, képviselői. XVII. A magyarországi, szlavoniai és partiumi vármegyék követei. Semsey Albert (1810–1869). 1142–1143. o.
  28. ↑ Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés. Budapest, 2016. IV. Vezető életrajzok. IV.2. Császári/királyi biztos, kerületi főbiztos, megyefőnök, kormánybiztos. Szévald Móric. 178. o.
  29. ↑ Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950. Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád megyei Levéltára, Szeged, 2013. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40.) 277. o.
  30. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. 290. o.  
  31. ↑ Kinevezés. Budapesti Közlöny, 1871. május 9. 106. szám
  32. ↑ Leváltás saját kérelemre. Budapesti Közlöny, 1878. december 29. 301. szám
  33. ↑ Kinevezése. Budapesti Közlöny, 1879. július 6. 155. szám
  34. ↑ Krassó-Szörénybe ideiglenes megbízatása. Budapesti Közlöny, 1880. december 16. 288. szám
  35. ↑ Kinevezése. Budapesti Közlöny, 1886. november 16. 262. szám
  36. ↑ Felmentése. Belügyi Közlöny, 1900. október 16. 18. szám
  37. ↑ Kinevezése. Belügyi Közlöny, 1900. október 16. 18. szám
  38. ↑ Felmentése. Budapesti Közlöny, 1905. október 24. 246. szám
  39. ↑ Medgyesi Somogyi Zsigmond (szerk.): Magyarország főispánjainak története 1000−1903. Budapest, 1902. Arad vármegye főispánjai. Urbán Iván bővebb életrajza. 11. o.[1]
  40. ↑ Kinevezése. Budapesti Közlöny, 1905. október 24. 246. szám
  41. ↑ Felmentése. Belügyi Közlöny, 1906. április 22. 18. szám
  42. ↑ Kinevezése. Budapesti Közlöny, 1906. április 22. 95. szám
  43. ↑ Felmentése. Budapesti Közlöny, 1910. február 6. 30. szám
  44. ↑ Kinevezése. Budapesti Közlöny, 1910. február 22. 43. szám
  45. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér azonosító
  46. ↑ Kinevezése. Budapesti Közlöny, 1916. január 4. 2. szám
  47. ↑ Kinevezése. Belügyi Közlöny, 1916. január 9. 3. szám
  48. ↑ Felmentése. Belügyi Közlöny, 1917. július 8. 31. szám
  49. ↑ albisi Barabás Béla: Emlékirataim 1855−1929. Corvin Könyvnyomdai Műintézet, Arad, 1929. 151−154. oldal
  50. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér azonosító
  51. ↑ Kinevezése: Belügyi Közlöny, 1917. július 29. 35. szám
  52. ↑ Felmentése: MNL OL. W 12 Miniszterelnökségi levéltár - Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (1867–1944) 1918. 11. 02. ülés (K27191811021004.jpg)
  53. ↑ Kinevezése. Belügyi Közlöny, 1918. november 17. 49. szám
  54. ↑ Kinevezés. Budapesti Közlöny, 1920. június 11. 131. szám
  55. ↑ Felmentése. Belügyi Közlöny, 1921. július 17. 30. szám
  56. ↑ Kinevezése. Belügyi Közlöny, 19211921-07-17. 30. szám
  57. ↑ Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona, Budapest, 1930. 931. o.
  58. ↑ Kormánybiztossá kinevezés. Belügyi Közlöny, 1921. július 17. 30. szám
  59. ↑ Kinevezés. Belügyi Közlöny, 1922. szeptember 24. 44. szám

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arad_vármegye_főispánjainak_listája&oldid=27064353”