Apusomonadida
 | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
 Podomonas kaiyoae pásztázó elektronmikroszkóppal készült képe
| ||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
| Génuszok | ||||||
| Hivatkozások | ||||||
 A Wikifajok tartalmaz Apusomonadida témájú rendszertani információt. |
Az Apusomonadida rend protozoonok csoportja, amelyek a felületeken siklanak, és általában prokariótákat fogyasztanak. Különös érdeklődés övezi, mivel feltehetően az állatokat és gombákat is magába foglaló Opisthokonta klád testvércsoportja. A Breviatea csoporttal együtt e csoportok alkotják az Obazoa kládot.[1][2][3]
Jellemzőik és morfológiájuk[szerkesztés]
Az Apusomonadida tagjai sikló heterotróf kétostorosok, melyek proboscisszal rendelkeznek, melyet részben vagy egészben az elülső ostor alkot, mely körül membránhüvely van. Egy pelliculus található a hátulsó sejt membránján, mely a proboscis hüvelyében ér véget, és a sejt oldalait takarja be. A csoport egyes tagjaira két eltérő sejtszerkezet jellemző:[4]
- Származtatott sejtszerkezet, mely az Apusomonasra jellemző: kerek sejttest és masztigofor, amelynek végén a két bazális test található.[4]
- „Amastigomonas-szerű” szerkezet ovális vagy nyújtott sejttel, mely állábakat általában az elülső oldalon hoz létre, masztigofor nélkül, és a proboscis csak az ostort és a hüvelyt tartalmazza. E jellemzőket „primitívnek”, „ősinek” tekintik az Apusomonashoz képest. Az e szerkezettel rendelkező élőlények csoportja, bár az Amastigomonas génuszhoz rendelik, valójában parafiletikus, amelyből az Apusomonas kifejlődött.[4][5]
Evolúciós kapcsolatok[szerkesztés]
Külső kapcsolatok és fontosság[szerkesztés]
Az Apusomonadida az állatokat, gombákat és számos kapcsolódó protisztát magában foglaló Opisthokonta testvércsoportja. Ezért fontos filogenetikai pozíciót foglal el az eukarióták fejlődésében. Korábbi jellemzőik megmaradtak, például a kétostoros sejt, ami az Opisthokonta esetén egyostorossá fejlődött.[5]
Az Apusomonadida fontos a többsejtűség megértésében. A többsejtűségben szerepet játszó géneket találtak a Thecamonasban, mely a rend tagja,[6] például adhéziós fehérjéket kódoló, kalciumjelző és az állatokra jellemzőkhöz hasonló nátriumcsatornákat kódoló géneket.[4] Az Amastigomonas sp. genomja tartalmaz integrinmediált adhéziós mechanizmust, amely az elsődleges sejt–mátrix adhéziós mechanizmus a Metazoában (azaz az állatokban).[7]
| Amorphea |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg){kind=spacer}
Belső kapcsolatok[szerkesztés]
Az Apusomonadida szűk körben, kevéssé tanulmányozott csoport.[4] Jelenleg a leírt Apusomonadida-tagok az Apusomonas és számos „Amastigomonas-szerű” szervezet, amelyeket áthelyeztek a Thecamonas, Podomonas, Multimonas, Chelonemonas és újabban a Catacumbia, Cavaliersmithia, Karpovia, Mylnikovia és Singekia génuszokba. E génuszok közti kapcsolatokat mutatja be az alábbi kladogram.[5]
| Apusomonadida |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Osztályozás[szerkesztés]
Az Apusomonadida jelenlegi osztályozása nem használja a család fogalmát a különböző génuszok felosztására.[5] Azonban a csoport maga rendszintű taxon, és néha a monotipikus Thecomonadea osztályba sorolják.[8] 10 elismert génusz van, valamint az „Amastigomonas-szerű archetípus, mely magában foglalja a primitív, új génuszokba nem helyezett formákat.[5]*"Amastigomonas" (de Saedeleer 1931)
- A. caudata (Mylnikov 1989) [Amastigomonas borokensis (Hamar 1979)]
- A. debruynei (de Saedeleer 1931)
- A. marisrubri (Mylnikov & Mylnikov 2012)
- Apusomonas (Alexeieff 1924) [Rostromonas (Karpoff & Zhukov 1980)]
- A. australiensis (Ekelund & Patterson 1997)
- A. proboscidea (Alexeieff 1924) [Rostromonas applanata (Karpoff & Zhukov 1980)]
- Catacumbia (Torruella, Galindo et al. 2022)[5]
- C. lutetiensis (Torruella, Galindo et al. 2022)
- Cavaliersmithia (Torruella, Galindo et al. 2022)
- C. chaoae (Torruella, Galindo et al. 2022)
- Karpovia (Torruella, Galindo et al. 2022)
- K. croatica (Torruella, Galindo et al. 2022)
- Manchomonas (Cavalier-Smith 2010)
- Manchomonas bermudensis ((Molina & Nerad 1991) Cavalier-Smith 2010) [Amastigomonas bermudensis (Molina & Nerad 1991)]
- Multimonas (Cavalier-Smith 2010)
- M. koreensis (Heiss et al. 2015)
- M. marina ((Mylnikov 1989) Cavalier-Smith 2010) [Cercomonas marina (Mylnikov 1989); Amastigomonas marina ((Mylnikov 1989) Mylnikov 1999)]
- M. media (Cavalier-Smith 2010)
- Mylnikovia (Torruella, Galindo et al. 2022)
- M. oxoniensis ((Cavalier-Smith 2010) Torruella, Galindo et al. 2022) [Thecamonas oxoniensis (Cavalier-Smith 2010)]
- Podomonas (Cavalier-Smith 2010)
- P. capensis (Cavalier-Smith 2010)
- P. gigantea ((Mylnikov 1999)) [Amastigomonas gigantea (Mylnikov 1999)]
- P. griebenis ((Mylnikov 1999)) [Amastigomonas griebenis (Mylnikov 1999)]
- P. kaiyoae (Yabuki in Yabuki, Tame & Mizuno 2022)[9]
- P. klosteris ((Arndt & Mylnikov 1999) Cavalier-Smith 2010) [Amastigomonas klosteris (Arndt & Mylnikov 1999)]
- P. magna (Cavalier-Smith 2010)
- Singekia (Torruella, Galindo et al. 2022)
- S. franciliensis (Torruella, Galindo et al. 2022)
- S. montserratensis (Torruella, Galindo et al. 2022)
- Thecamonadinae (Larsen & Patterson 1990) [Thecamonas/Chelomonas clade]
- Chelonemonas (Heiss et al. 2015)
- C. dolani (Torruella, Galindo et al. 2022)
- C. geobuk (Heiss et al. 2015)
- C. masanensis (Heiss et al. 2015)
- Thecamonas (Larsen & Patterson 1990)
- T. filosa (Larsen & Patterson 1990) [Amastigomonas filosa ((Larsen & Patterson 1990) Molina & Nerad 1991)]
- T. muscula ((Mylnikov 1999) Cavalier-Smith 2010) [Amastigomonas muscula (Mylnikov 1999)]
- T. mutabilis ((Griessmann 1913) Larsen & Patterson 1990) [Rhynchomonas mutabilis (Griessmann 1913); Amastigomonas mutabilis ((Griessmann 1913) Patterson & Zölffel 1993)]
- T. trahens (Larsen & Patterson 1990) [Amastigomonas trahens ((Larsen & Patterson 1990) Molina & Nerad 1991)]
- Chelonemonas (Heiss et al. 2015)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Thomas Cavalier-Smith & Ema E. Chao (2010. október 1.). „Phylogeny and evolution of Apusomonadida (Protozoa: Apusozoa): new genera and species”. Protist 161 (4), 549–576. o. DOI:10.1016/j.protis.2010.04.002. PMID 20537943.
- ↑ Brown, Matthew W. (2013. október 22.). „Phylogenomics demonstrates that breviate flagellates are related to opisthokonts and apusomonads” (angol nyelven). Proceedings of the Royal Society of London B: Biological Sciences 280 (1769), 20131755. o. DOI:10.1098/rspb.2013.1755. ISSN 0962-8452. PMID 23986111.
- ↑ Eme, Laura (2014. augusztus 1.). „On the Age of Eukaryotes: Evaluating Evidence from Fossils and Molecular Clocks” (angol nyelven). Cold Spring Harbor Perspectives in Biology 6 (8), a016139. o. DOI:10.1101/cshperspect.a016139. ISSN 1943-0264. PMID 25085908.
- ↑ a b c d e (2015. április 6.) „Cultivation and Characterisation of New Species of Apusomonads (the Sister Group to Opisthokonts), Including Close Relatives of Thecamonas (Chelonemonas n. gen.)”. Journal of Eukaryotic Microbiology 62, 637–649. o. DOI:10.1111/jeu.12220.
- ↑ a b c d e f (2022. április 6.) „Expanding the molecular and morphological diversity of Apusomonadida, a deep-branching group of gliding bacterivorous protists”. Journal of Eukaryotic Microbiology 00, e12956. o. DOI:10.1111/jeu.12956.
- ↑ (2010. április 6.) „Ancient origin of the integrin-mediated adhesion and signaling machinery”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 107 (22), 10142–10147. o. DOI:10.1073/pnas.1002257107.
- ↑ (2010. április 6.) „Integrin-mediated adhesion complex”. Communicative & Integrative Biology 3 (5), 475–477. o. DOI:10.4161/cib.3.5.12603.
- ↑ CAVALIER-SMITH, Thomas (2013. május 1.). „Early evolution of eukaryote feeding modes, cell structural diversity, and classification of the protozoan phyla Loukozoa, Sulcozoa, and Choanozoa”. European Journal of Protistology 49 (2), 115–178 Document online. o. DOI:10.1016/j.ejop.2012.06.001. ISSN 0932-4739. PMID 23085100.
- ↑ (2022. április 6.) „Podomonas kaiyoae n. sp., a novel apusomonad growing axenically”. Journal of Eukaryotic Microbiology 00, e12946. o. DOI:10.1111/jeu.12946).
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Apusomonadida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]