Apáti Miklós (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apáti Miklós
Apáti Miklós.jpg
Élete
Születési név Latyák Miklós
Született 1944. július 5.
Budapest
Elhunyt 2016. július 10.[1] (72 évesen)
Nemzetiség magyar
Szülei Latyák János
Tóth Mária
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, regény, sci-fi
Első műve Vándorút (versek, 1972)
Irodalmi díjai a Művészeti Alap elsőkötetesek író díja (1973)
József Attila-díj (1978)
Táncsics Mihály-díj (1992)

Apáti Miklós (született Latyák) (Budapest, 1944. július 5.2016. július 10.) József Attila-díjas (1978) magyar költő, író, újságíró, kritikus.

Életpályája[szerkesztés]

Budapesten született Latyák János és Tóth Mária fiaként, 1944. július 5-én. 1962-1970 között vegyésztechnikusként dolgozott, majd 1970-től a Hírlapkiadó Vállalat újságírója lett. 1972-ben elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem esztétika-filozófia szakát. 1973–1991 között a Film Színház Muzsika rovatvezetője és a Kis Újság munkatársa volt, majd 1991–1997 között az Új Magyarországnál tevékenykedett, 1994–1997 között ugyanitt stratégiai igazgató, 1997-ben a lap főszerkesztő-helyettese volt. 1997–1998 között a Napi Magyarország főszerkesztő-helyettese lett. 2000–2001 között a Greger-Delacroix Kiadó szerkesztőjeként tevékenykedett. Nyugdíjazás előtti utolsó munkahelye a Magyar Hírlap volt.

Költészete[szerkesztés]

Verseket, regényeket, kritikákat írt; kezdeményezője és szervezője volt a Zengő ABC olvasókönyvnek. Az irodalmi életbe versekkel lépett be, majd több verseskötete, regénye jelent meg.

1971 és 1990 között kilenc alkalommal jelent meg szerzeménye a Szép versek antológiákban.[2]

Művei[szerkesztés]

  • Vándorút (versek, 1972)
  • Ajánlott küldemények (versek, 1976)
  • Korai hattyúdalok (versek, 1979)
  • A Fekete Gén (regény, 1982, 1987)
  • Szerelmi történet (versek, 1982)
  • A nő halványkék illata (1987-1988)
  • Ne öld meg a fehér kígyót! (regény, 1988)
  • Boldog rezignáció (versek, 1995)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szabó Palócz Attila: Elhunyt Apáti Miklós – A költő nem némul el a rémülettől. Magyar Hírlap, 2016. július 10. (Hozzáférés: 2016. július 10.)
  2. Keresztury – Dávid (2003), 380. old.;

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]