Apáti Miklós (költő)
| Apáti Miklós | |
 | |
| A Szép versek című antológiában. (Balla Demeter fotója, 1977.) | |
| Élete | |
| Születési név | Latyák Miklós |
| Született | 1944. július 5. Budapest |
| Elhunyt | 2016. július 10.[1] (72 évesen) Budapest[2] |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Latyák János Tóth Mária |
| Házastársa | Első felesége: Apátiné Farkas Zsuzsanna
Második felesége: Lukácsy Katalin (1954– ) színművészJuhász Ida (élettárs) |
| Gyermekei | 1. ifj. Apáti Miklós (1966– ) 2. Apáti Balázs keramikus, fazekas, szobrász, grafikus, (1968– ) 3. Apáti Bence balettművész (1981– ) 4. Apáti Ádám zenész (1981– ) |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers, regény, sci-fi ,színpadi művek |
| Első műve | Vándorút (versek, 1972) |
| Irodalmi díjai | a Művészeti Alap elsőkötetesek író díja (1973) József Attila-díj (1978) Táncsics Mihály-díj (1992) |
Apáti Miklós (született Latyák) (Budapest, 1944. július 5. – Budapest, 2016. július 10.) József Attila-díjas magyar költő, író, újságíró, kritikus.
Életpályája[szerkesztés]
Budapesten született Latyák János és Tóth Mária fiaként, 1944. július 5-én. 1962-1970 között vegyésztechnikusként dolgozott, majd 1970-től a Hírlapkiadó Vállalat újságírója lett. 1972-ben elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem esztétika-filozófia szakát. 1973–1991 között a Film Színház Muzsika rovatvezetője és a Kis Újság munkatársa volt, majd 1991–1997 között az Új Magyarországnál tevékenykedett, 1994–1997 között ugyanitt stratégiai igazgató, 1997-ben a lap főszerkesztő-helyettese volt. 1997–1998 között a Napi Magyarország főszerkesztő-helyettese lett. 2000–2001 között a Greger-Delacroix Kiadó szerkesztőjeként tevékenykedett. Nyugdíjazás előtti utolsó munkahelye a Magyar Hírlap volt.
Költészete[szerkesztés]
Verseket, regényeket, kritikákat írt; kezdeményezője és szervezője volt a Zengő ABC olvasókönyvnek. Az irodalmi életbe versekkel lépett be, majd több verseskötete, regénye jelent meg.
1971 és 1990 között kilenc alkalommal jelent meg szerzeménye a Szép versek antológiákban.[3]
Művei[szerkesztés]
- Vándorút (versek, 1972)
- Ajánlott küldemények (versek, 1976)
- Korai hattyúdalok (versek, 1979)
- A Fekete Gén (regény, 1982, 1987)
- Szerelmi történet (versek, 1982)
- A nő halványkék illata (1987-1988)
- Ne öld meg a fehér kígyót! (regény, 1988)
- Boldog rezignáció (versek, 1995)
- Janicsák István: Versvirágok. Duettek Apáti Miklóssal; JAFA, Bp., 2007
- K und K Karády katonái színdarab
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szabó Palócz Attila: Elhunyt Apáti Miklós – A költő nem némul el a rémülettől. Magyar Hírlap, 2016. július 10. [2016. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 10.)
- ↑ https://opac-nevter.pim.hu/record/-/record/display/manifestation/PIM41276/dfa0a77f-64eb-42df-8dbb-1a5245f2dff8/solr/0/24/0/1/authorOrder/ASC
- ↑ Keresztury – Dávid (2003), 380. old.;
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Alkotói adatlapja a Moly oldalán
- –pion–: Isten Veled, Miki bácsi. MNO.hu, 2016. július 10.
