Anton Reicha
| Anton Reicha | |
 | |
| M. F. Dien alkotása (1815) | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Antoine-Joseph Reicha |
| Született | 1770. február 27. Prága |
| Elhunyt | 1836. május 28. (66 évesen) Párizs |
| Sírhely |
|
| Iskolái | Bonni Egyetem |
| Pályafutás | |
| Műfajok | |
| Hangszer | fuvola |
| Díjak | Francia Becsületrend |
| Tevékenység | zeneszerző |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anton Reicha témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Anton Reicha, születési nevén Antoine-Joseph Reicha, több forrásban Antoine Reicha vagy Antonín Rejcha (Prága, 1770. február 27. – Párizs, 1836. május 28.) német zeneszerző.
Élete[szerkesztés]
Már 9 éves korában templomi énekes lett; egyetemi évei után nagybátyjához, a gordonka- és hegedűszerzeményeiről ismert bonni karnagyhoz, Josef Reichához (Prága, 1746. – Bonn, 1795.) ment zeneelméletet tanulni akkora sikerrel, hogy a zenekarban (a mélyhegedűt játszó Ludwig van Beethoven mellett) fuvolás lett és egy szimfóniáját nagy sikerrel előadták. Operáját nem sikerült előadatni; 1802–08-ban Bécsben tanítgatott, szerzeményeivel és Haydn, Beethoven, Antonio Salieri barátságával nagy tekintélyt szerezve. A fenyegető háború elől ment Párizsba, ahol végképp letelepedett, s első könyve után a konzervatórium ellenponttanára lett 1815-ben; tanítványai közé tartozott Hector Berlioz, akire annak összes tanára közül talán a legnagyobb hatást gyakorolta. A Francia Szépművészeti Akadémia 1835-ben választotta tagjává, François-Adrien Boieldieu utódául. Reicha szerzeményei nem lángelme szülöttei, de azért a jó zene mintái: 2 szimfónia, egy decett (5 vonós és 5 fúvóhangszerre), oktett (4 vonós és 4 fúvóshangszerre), 24 fúvó- és 6 vonós kvintett, 20 vonós négyes, 1 fuvolakvartett, 24 kürttrió, 22 fuvoladuó és számos szonáta és egyéb szerzemény mindennemű hangszerre; L'art de varier címmel 57 zongoraváltozat; Études ou théories pour le pianoforte, dirigées d'une manière nouvelle (1800).
Könyvei[szerkesztés]
- Traité de mélodie, abstraction faite de ses rapports avec l'harmonie (1814);
- Cours de composition musicale (1818);
- Traité de haute composition musicale (2 köt., 1824-26, németre ford. Carl Czerny, Vollständiges Lehrbuch, 4 köt., 1834);
- L'art du compositeur dramatique, ou cours complet de composition vocale (1833);
- Petit traité d'harmonie pratique.
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
