Antimon-tetroxid
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Antimon-tetroxid | |
 |
|
| IUPAC-név | antimon(III,V)-oxid |
| Más nevek | Antimon-tetraoxid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 1332-81-6 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | SbO2 |
| Moláris tömeg | 291,52 g/mol |
| Megjelenés | fehér, szilárd |
| Sűrűség | 6,63 g/cm³ (rombos módosulat) |
| Olvadáspont | bomlik |
| Forráspont | bomlik |
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | rombos |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Irritatív (Xi)[1] |
| R mondatok | R36/37/38[1] |
| S mondatok | S26, S36[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon vegyületek | Antimon-trioxid Antimon-pentoxid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az antimon-tetroxid az antimon egyik szervetlen vegyülete (oxidja). A képlete Sb2O4.
Tartalomjegyzék
Előállítása[szerkesztés]
Ha antimon-trioxidot (Sb2O4) 800-900 °C-os levegőn hevítünk, Sb2O4 összetételű antimon-tetroxid keletkezik. A természetben is előfordul, mint antimonokker.
Fizikai, kémiai tulajdonságai[szerkesztés]
Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, színtelen anyag. Kénnel hevítve antimon-trioxiddá és kén-dioxiddá alakul, tehát oxidáló hatású. Sósavval szemben eléggé ellenálló. Hevítésre múlékonyan sárgára színeződik, de nem olvad meg. 1000°C felett azonban ismét oxigént veszít, és trioxiddá alakul vissza. Lúgok hatására antimonitek és antimonátok keverékét szolgáltatja. Az antimon-tetroxidban tehát III és V vegyértékű antimont kell feltételeznünk.
Jegyzetek[szerkesztés]
Külső hivatkozás[szerkesztés]
- Lengyel Béla, Proszt János, Szarvas Pál - Általános és szervetlen kémia
 |
Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
