Bányászméhek

Bányászméhek
	Szalagos bányászméh (Andrena flavipes)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Hártyásszárnyúak (Hymenoptera);
Alrend:	Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita);
Alrendág:	Fullánkosok (Aculeata);
Öregcsalád:	Méhalkatúak (Apoidea);
Család:	Bányászméhek (Andrenidae); Latreille, 1802
Alcsaládok
	Alocandreninae; Bányászméh-formák (Andreninae); Oxaeinae; Panurginae;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Bányászméhek témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bányászméhek témájú kategóriát.

A bányászméhek (Andrenidae) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének a rovarok osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe és a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe tartozó család mintegy 3000, a 2020-as évek elejéig leírt fajjal.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés]

A legismertebb hazai fajok:^[1]

sárgatorú bányászméh (Andrena albicans)
fémes bányászméh (Andrena barbareae)
nagy bányászméh (Andrena carbonaia)
őszfejű bányászméh (Andrena cineraria)
szalagos bányászméh (Andrena flavipes)
sárga bányászméh (Andrena fulva),
karcsú bányászméh (Andrena hattorfiana)
fekete bányászméh (Andrena morio)
lucerna-bányászméh (korai bányászméh, Andrena aovulata)
pirosas bányászméh (Andrena scita)
fényes bányászméh (Andrena nitida)
pitypang-bányászméh (Andrena taraxaci)
vöröstorú bányászméh (Andrena thoracica)

szélesfejű méh (Panurgus calcaratus)

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

Kis vagy közepes méretű méhecskék. A virágpor gyűjtésére „kosárkájuk” alakult ki.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés]

Magányosan élnek, tehát nincsenek külön királynőik és dolgozóik; minden nőstény termékeny. A méhek között nagy ritkaságként több éjjelinek nevezhető (sötétedéskor vagy a kora esti órákban aktív) fajuk is van.

Fészkelésük nem feltűnő. Petéik bölcsőinek üregeket ásnak a földbe, azt meghordják nektárral és virágporral, majd egy-egy petét raknak beléjük. A fészeképítéshez csak a csupasz, nem bolygatott felszín felel meg.