Andizsán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Andizsán, Andijan (Андижон)
Devonaboy Jome Mosque in Andijan.jpg
Közigazgatás
Ország Üzbegisztán
Jogállás város
Irányítószám 170100
Népesség
Teljes népesség 425 500 fő[1]
– elővárosokkal403,900 fő
Népsűrűség5,400 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság500 m
Terület74,3 km²
IdőzónaUTC + 5 (UZT) (UTC)
Elhelyezkedése
Andizsán, Andijan (Üzbegisztán)
Andizsán, Andijan
Andizsán, Andijan
Pozíció Üzbegisztán térképén
é. sz. 40° 47′, k. h. 72° 20′Koordináták: é. sz. 40° 47′, k. h. 72° 20′
Andizsán, Andijan weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Andizsán, Andijan témájú médiaállományokat.

Andizsán, Andijan (üzbég nyelven: Andijon / Андижон / ئەندىجان; perzsa nyelven: اندیجان, Andijân / Andīǰān; orosz nyelven: Андижан, Andižan) város Üzbegisztánban. Az Andizsán Régió adminisztratív, gazdasági és kulturális központja. Andizsán a Ferganai-medence délkeleti szélén található, Üzbegisztán és Kirgizisztán határán.

Nevének eredete[szerkesztés]

A város nevének eredete bizonytalan. A 10. századi arab földrajzosok Andizsánt Hindijaannak, Hindaghannak vagy Handigannak nevezték (Hindu templomok városa).

Története[szerkesztés]

Andizsán a térképen

Andizsán a Ferganai-medence egyik legrégebbi városa. A város néhány részén a régészek a 7. és 8. századból származó tárgyakat találtak. Andizsán egykor a Selyemút fontos városa volt. A város talán legismertebb Bábur mogul sah szülőhelyéről, akinek számos kudarcot követve végül sikerült lerakni az indiai szubkontinensi Mogul Birodalom alapját, és aki az első mogul császár lett. Andizsán a Timuridák, különösen Bábur uralkodása alatt a régió nagy és fontos városa volt. Ebben az időszakban virágzott a városban a művészet és a kultúra.

Andizsán az ország egyik fontos ipari városa. Az itt gyártott termékek közé vegyi anyagok, háztartási gépek, elektronika, élelmiszerek, bútorok, ekék, szivattyúk, cipők, mezőgazdasági gépek alkatrészei, valamint különböző mérnöki eszközök tartoznak.

Andizsán látképe

A 18. században a Kokandi Kánság megalakulása után a fővárost Andizsánból Kokandba költöztették. A 19. század közepén az orosz birodalom elkezdte a mai Közép-Ázsia területének megszállását. 1876-ban az oroszok megragadták a hatalmat a Kokandi Kánságban és Andizsán városában is.

A város volt az 1898-as andizsáni felkelés központja, amelyben a szufi vezető Muhammad Ali Madali követői megtámadták a város orosz laktanyáit, megölve 22 embert és 16-20 személy is megsérült. A megtorlás során a felkelés 18 résztvevőjét akasztották fel, és 360 személyt száműztek.

1902. december 16-án a város nagy részét súlyos földrengés sújtotta, megölve a 4500 lakost. Miután Andizsán szovjet uralom alá került, a város hamarosan fontos üzemi városává vált az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságban.

Közép-Ázsia szovjet demarkációja során Andizsán elkülönült a történelmi hátországtól, mivel a Ferganai-medencét három szovjet köztársaság közt osztották el, Andizsán az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságnak jutott.

A második világháború alatt sok szovjet állampolgárt evakuáltak Andizsánba és a környező városokba.

Az 1990-es években Andizsán és a környező régió politikailag instabil lett. A szegénység és az iszlám fundamentalizmus fellendülése feszültségeket okozott a régióban. A város és az egész régió súlyos gazdasági visszaesést szenvedett a Szovjetunió 1991-es szétesése után. Az ismételt határbezárások súlyos károkat okoztak a helyi gazdaságnak.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Andijan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.