Anamnézis
Az anamnézis (görögül anamnészisz: "visszaemlékezés",[1] innen az orvosi jelentés kórelőzmény[2]) jelenti valamennyi orvostudományi szakágazatban a vizsgálat egyik alappillérét.[3][4][5] Az anamnézis felvétele során az orvos célja a beteg kórtörténetének, valamint jelen panaszainak megismerése és rögzítése.
Egy általános anamnézis a következő elemekből épül fel[szerkesztés]
- a beteg pontos adatai az azonosítás céljából
- jelenlegi panaszai
- a kórtörténete, mely alatt a műtéteket, a fontosabb fertőző betegségeket, előző betegségeket értjük
- a beteg szociális körülményei, családi háttere
- a vér szerinti rokonok fontosabb betegségei
- foglalkozási anamnézis
- élvezeti szerek használata
- farmakológiai anamnézis, gyógyszerérzékenység, -allergia
Egyes esetekben a beteg nem képes együttműködni az anamnézis felvételében. Eszméletlen vagy öntudatlan betegnél, csecsemőnél, alkoholos vagy drogos befolyás alatt álló személynél ilyenkor a járókelőktől, a mentőszemélyzettől, szülőktől kaphatunk információkat, ez a heteroanamnézis, szemben a betegtől magától nyerhető ún. autoanamnézissel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Origin and meaning of anamnesis by Online Etymology Dictionary. www.etymonline.com (angolul) (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ Tulassay Zsolt: A belgyógyászat alapjai 1. www.tankonyvtar.hu. Medicina Könyvkiadó Zrt. (2010) (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ Georg Klemperer. The Elements of clinical diagnosis. Macmillan (1904)
- ↑ Plinio Prioreschi. Roman medicine, reprint, Horatius Press (1998). ISBN 978-1-888456-03-5
- ↑ Kórelőzmény (angol nyelven)
|
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
