Ammónium-fluorid

Ammónium-fluorid
IUPAC-név	Ammónium-fluorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	12125-01-8
PubChem	25516
ChemSpider	23806
EINECS-szám	235-185-9
ChEBI	66871
RTECS szám	BQ6300000
InChIKey	LDDQLRUQCUTJBB-UHFFFAOYSA-N
Beilstein	13192588
UNII	4QT928IM0A
UN-szám	2505
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	NH4F
Moláris tömeg	37,0367 g/mol
Megjelenés	Fehér, kristályos, szilárd
Sűrűség	1,01 g/cm³, 25 °C
Olvadáspont	Szublimál
Oldhatóság (vízben)	820 g/l (20°C)
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	Wurtzitrács (hexagonális)
Veszélyek
EU osztályozás	Mérgező (T)
R mondatok	R23/24/25
S mondatok	(S1/2)-S26-S45
Lobbanáspont	nem éghető
Rokon vegyületek
Azonos kation	Ammónium-klorid, Ammónium-bifluorid
Azonos anion	Kálium-fluorid, Nátrium-fluorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az ammónium-fluorid (régi magyar nevén: ammonfolyag, képlete NH₄F) egy ammóniából és hidrogén-fluoridból levezethető só. Színtelen, kristályos vegyület. Vízben jól oldódik, 100 g vízben 0 °C-on 100 g ammónium-fluorid oldódik. Alkoholban kevésbé jól oldható, mint vízben. Mérgező hatású.

Kémiai tulajdonságai

Heves reakcióba lép fémkáliummal. A reakcióban képződő termékek a kálium-fluorid, az ammónia és a hidrogén. Ha a vizes oldatát bepárolják, a vegyület ammóniát veszít és ammónium-hidrogén-fluoriddá alakul. Emiatt az oldat általában savas kémhatású. Az ammónium-fluorid az üveget megtámadja.

Előállítása

Az ammónium-fluoridot ammónium-klorid és feleslegben lévő nátrium-fluorid reakciójával állítják elő, a két anyag keverékének szublimáltatásával.

$\mathrm {NH_{4}Cl+NaF\rightarrow NH_{4}F+NaCl}$

Ammónium-fluorid keletkezik a hidrogén-fluorid oldatának ammónium-hidroxiddal való közömbösítésekor is. Az így nyert ammónium-fluorid oldatot platinacsészékben párolják be.

Felhasználása

Az ammónium-fluoridot, mivel az üveget marja, üveg maratására használják. Ezenkívül alkalmazzák más fluoridok előállításakor, szilikátásványok és egyéb kőzetek feltárására és fa tartósítására.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret