Amerikai szőlőkabóca
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Scaphoideus titanus
| ||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| ''Scaphoideus titanus'' Ball, 1932 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai szőlőkabóca témájú kategóriát. |
Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]
Az amerikai szőlőkabóca Észak-Amerikában őshonos kabóca. Európában először 1958-ban, Franciaországban találták meg.[1] A feltételezések szerint a filoxéra miatt importált amerikai gyökérdugványokkal hurcolták be először.[1] Mára a kontinens déli részén terjedt el,[2] de az előrejelzések szerint az északi területeket is képes lesz meghódítani. Főképp a fertőzött növényanyaggal terjed.[3] Magyarországon 2006-ban találták meg először.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
A tojások körülbelül 1,3 mm-esek, hosszúkásak, néha laposak; általában barna színűek. A lárvák sárgásak és áttetszőek. Az utolsó potrohszelvényen két fekete, szemhez hasonló pötty található. Az utolsó lárvastádiumra az állat eléri körülbelül az 5 mm nagyságot. A kifejlett egyedek teste színesebb, mint a lárváké: sárgásbarnás, narancsos beütésű fehér foltokkal. A szárnyak szintén barnásak, de a foltok sötétebbek rajta.
Életmódja[szerkesztés]
Gazdanövényei: főleg Vitis fajokon táplálkozik, de megtalálták már Ulmus american növényen is ugyanakkor a nimfák mortalitása magasabb, ha a kabóca nem Vitis fajokon táplálkozik. A szőlőféléken kívüli tápnövényeken való előfordulás a Candidatus Phytoplasma vitis terjedése miatt fontos, hiszen ezek a növények lehetnek rezervoár fajok.
Az amerikai szőlőkabóca egynemzedékes faj. A tojásokat augusztustól októberig rakják az imágók egyesével, vagy csoportosan a szőlőtőke foszló kérge alá. A tojások telelnek; 6-8 hónapig vannak diapauzában, de a diapauza megtöréséhez nem szükséges a hideg. A lárvák kelése erősen függ a földrajzi szélességtől, tengerszint feletti magasságtól és időjárástól. A lárvák kifejlődése 7-8 hét, Magyarországon május közepétől július közepéig tart.[5] A lárvák általában azon a növényen maradtak, ahol kikeltek a tojásból, és az alsóbb, árnyékos levelek fonákján szívogatnak. A kifejlett egyedek július elejétől szeptember végéig rajzanak. Egy imágó élettartama körülbelül 1 hónap; a nőstények a 10. naptól kezdve raknak tojást.[6]
Gazdasági jelentőség[szerkesztés]
Gazdasági kárt nem maga a kabóca okoz szívogatásával, hanem az általa terjesztett Grapevine flavescence dorée (Candidatus Phytoplasma vitis), azaz a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma. A fitoplazma 20-50%-os terméskiesést okoz. A fertőzött növények száma évente a tízszeresére nőhet, a fogékonyabb fajták néhány év alatt elpusztulnak. A fitoplazma ellen nem áll rendelkezésre növényvédőszeres eljárás, az ellene való egyetlen védekezési mód a vektor, azaz az amerikai kabóca elleni kezelések.[5] A fiatal lárvák a táplálkozás során már képesek felvenni a fitoplazmát a fertőzött növényekből, majd 4-5 hét eltelével már fertőzőképessé válnak, és egészen életük végéig fertőzőképesek maradnak. Az L3-L4-es lárvastádium elleni védekezés a legalkalmasabb a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma terjedésének megállítására.
Védekezési lehetőségek[szerkesztés]
Mivel a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma karantén kórokozó, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés kötelező a szaporítóanyag termő területeken, és erősen ajánlott minden szőlőültetvényben. A védekezés inszekticidek – főképp piretroidok – felhasználásával történik: a legfontosabb permetezés az L3-as lárvák ellen irányul a terméskötődés időpontjában, június közepén. A második kezelést az utolsó stádiumú lárvák és az imágók ellen kell elvégezni július második dekádjában az imágók rajzásának kezdetekor. Szükség esetén két kiegészítő kezelésre lehet szükség: a kelő lárvák ellen május közepe után, virágzás előtt, illetve közvetlenül érés előtt az esetlegesen bemigráló imágók ellen.[5]
A kártevő monitorozása sárga ragacslappal lehetséges.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Bonfils J, Schvester D (1960). „Les cicadelles (Homoptera Auchenorrhyncha) dans leurs rapports avec la vigne dans le Sud-Ouest de la France”. Ann Epiphyt 3, 325–336. o.
- ↑ Scaphoideus titanus (angol nyelven). www.cabi.org. (Hozzáférés: 2021. augusztus 4.)
- ↑ Scaphoideus titanus (SCAPLI)[Overview| EPPO Global Database]. gd.eppo.int. (Hozzáférés: 2021. augusztus 4.)
- ↑ Dér, Z. [et al.] (2007). „Scaphoideus titanus identified in Hungary”. Bulletin of Insectology 60 (2).
- ↑ a b c A szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság Grapevine flavescence dorée (FD) - Nébih. portal.nebih.gov.hu. (Hozzáférés: 2021. augusztus 4.)
- ↑ Chuche, Julien (2014. április 1.). „Biology and ecology of the Flavescence dorée vector Scaphoideus titanus: a review” (angol nyelven). Agronomy for Sustainable Development 34 (2), 381–403. o. DOI:10.1007/s13593-014-0208-7. ISSN 1773-0155.
- ↑ CSALOMON FEROMONCSAPDÁK. www.csalomoncsapdak.hu. (Hozzáférés: 2021. augusztus 4.)