Ambrozovics Dezső
| Ambrozovics Dezső | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1864. február 24. Buda |
| Elhunyt | 1919. január 17. (54 évesen) Budapest |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | tárcák, versek, novellák, regényfordítás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ambrozovics Dezső témájú médiaállományokat. | |
Ambrozovics Dezső (Buda, 1864. február 24. – Budapest, 1919. január 17.) újságíró, író, műfordító, műgyűjtő.
Családja[szerkesztés]
Ambrozovics Béla (1835–1905), neves mérnök és közgazdasági szakíró fia, Kossuth Zsuzsanna unokája.
Életpályája[szerkesztés]
A budapesti egyetemen jogot végzett, majd ügyvéd lett Budapesten. Több újság és folyóirat munkatársa volt, 1885-től zene- és színikritikákat írt az Egyetértés című lapba, 1890–91-ben pedig a Zenevilág című lap főmunkatársa volt. 1890-től 1897-ig a Fővárosi Lapok, 1891 és 1914 között pedig az Új Időknél volt alkalmazásban. 1898-tól 1909-ig a Műcsarnok című lap szerkesztője volt.
Irodalmi munkássága A Hét, a Magyar Lányok, a Művészet és az Ország-Világ című lapokhoz kötődik; tárcákat, verseket, novellákat jelentetett meg. Sokat fordított, elsősorban orosz irodalmi alkotásokat, Puskin, Turgenyev, Gogol, Tolsztoj, Csehov és Gorkij műveit, köztük az Anna Karenyinát (megjelent 1905-ben) és a Háború és békét.[1] Fordításai többnyire a Klasszikus Regénytár című sorozatban jelentek meg.
1899. december 4-én a Szent Anna rend III. fokozatának lovagjává választották Szentpéterváron.[2]
Több mint 250 műtárgyból – elsősorban festményekből – álló kollekcióját végrendeletében a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak ajándékozta; a gyűjtemény felesége halála (1936. ősz) után került a múzeumba.[3]
Megjelent munkái[szerkesztés]
- Hajótöröttek. Elbeszélések, Budapest, 1893.
- A mogyoró. Vígjáték, Budapest, 1900.
- Újabb versek. Budapest, 1903.
- Szimfóniák. Versek, Budapest, 1918.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig / 52. A műfordítás-irodalom
- ↑ Szvitek Róbert József: Ambrozovics Dezső, a művészetek pártfogója Közread., bev. és jegyz. ell. Szvitek Róbert József. (Folia historica. 21. 1998/1999 (2000). 246., Jegyzetek)
- ↑ Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete (A Móra Ferenc Múzeum évkönyve, 1972/73-2, 185. oldal. Hozzáférés: 2019-05-05)
Források[szerkesztés]
- Magyar irodalmi lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963–1965. 27. old.
- Új magyar életrajzi lexikon I, (A–Cs). Magyar Könyvklub, 2001. 110. old. ISBN 963-547-415-6