Alfons Huber
Ellenőrzött
| Alfons Huber | |
 | |
| Született | 1834. október 14.[1][2][3][4][5] Fügen[3][4] |
| Elhunyt | 1898. november 23. (64 évesen)[1][2][3][4][5] Bécs[6][3][4][5] |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei | Rudolf Huber |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Innsbrucki Egyetem (1855–1859) |
| Halál oka | agyi érkatasztrófa[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alfons Huber témájú médiaállományokat. | |
Alfons Huber (Fügen, 1834. október 14. – Bécs, 1898. november 23.) osztrák történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egyetemet Innsbruckban végezte, ahol különösen Ficker vezetése alatt sajátította el a kritikai módszert. 1859-ben ugyanott a történelemtudomány magántanára, 1863-ban pedig rendes tanára lett. 1887-ben Bécsbe hivták az osztrák történet tanszékére és a szeminárium vezetésére.
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Die Waldstätte Uri, Schwyz u. Unterwalden bis zur festen Begründung ihrer Eidgenossenschaft (Innsbruck 1861);
- Geschichte der Vereinigung Tirols mit Österrich (uo. 1864);
- Gesch. des Herzogs Rudolf IV. von Österrich (1865);
- Die Zeit der ersten Habsburger (1866);
- Rudolf v. Habsburg vor seiner Thronbesteigung (1870);
- Untersuchungen über die Müzzgesch. Österreichs (1871). Miután Böhmer hagyatékából a Fontes rerum Germanicarum IV. kötetét (1868., pótkötetét 1892), továbbá 1877. a Regesten des kaiserreichs unter Karl IV. c. kútfőpublikációt tette közzé (pótkötet 1889): arra a feladatra vállalkozott, hogy megirja Perthes vállalata számára az osztrák-magyar monarchia történetét, mely célból nemcsak beható levéltári kutatást végzett, hanem nyelvünket is elsajátította. Előbb előmunkálatainak eredményét közölte a bécsi Archiv für Österr. Geschichtében, mint a Studien zur Geschichte Ungarns (1883);
- Ludwig I. von Ungarn und die ungar. Vasallenländer (1884);
- Die Gefangennehamung der Königinnen Elisabeth u. Marie und die Kämpfe König Sigismunds mit den Türken (1885). Azután magát a nagyszabásu munkát adta ki: Geschichte Österreichs, melyből 1885-95-ig összesen 4 kötet jelent meg. A III. és IV. kötetnek nehány vitás részletéről külön is értekezett a nevezett helyen, ilyen a Die Kriege zwischen Ungarn u. den Türken 1440-43 (1886);
- Die Eroberung Siebenbürgens durch Kaiser Ferdinand I. im Jahre 1551 u. Bruder Georgs Ende (1889) és Die Verhandlungen Ferdinands I. mit Isabella 1551 (1891) c. dolgozat. Közben a kulturtörténetből ölelt fel egy-egy témát, amilyen az Aus dem Leben eines Professors der Medizin c. értekezés (Tichtl bécsi orvosról, Hist. Taschenbuch, 10. köt., 1890), Biographie Miklossich's, Birk's u. Bauernfelds (Bericht über die phil.-hit. Klasse der Wiener Akad 1891); és a Studien über die finanziellen Verhältnisse unter Ferdinand I. c. értekezés (Mitteilungen des Instituts für österr. Gesch., V. pótkötet, 1892). Pauler Gyula művét: A magyar nemzet története az Árpádok korában, eredetiben olvasta és arról a Századokban (1894, 338. l.) bírálatot is közölt. Huber az Österreichische Reichsgeschichte (Bécs, 1895) c. művében hazánk történetét is elmondja, és különösen az újabb átalakulásokról elfogulatlanul nyilatkozik.
Tagságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Huber a bécsi, több más külföldi tudományos akadémiának tagja volt;
- a Magyar Tudományos Akadémia külső[7] tagjává választották 1893. május 12-én.[8]
- a Magyar Történelmi Társulat tagja volt.
Művei magyar nyelvű fordításai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ausztria története, 1-3.; átdolg. Baróti Lajos, átnézte Pauler Gyula; MTA, Bp., 1899–1901 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata-sorozat)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9.
- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
- 1 2 3 4 5 6 7 "Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog" (német nyelven). 104–110. o. Hozzáférés: 2023. február 4.
- 1 2 3 4 5 6 "Deutsche Biographie" (német nyelven). Bajor Állami Könyvtár. Hozzáférés: 2023. február 4.
- 1 2 3 various authors. "Osztrák életrajzi lexikon 1815–1950" (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. Hozzáférés: 2023. február 4.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 30.
- ↑ Nem tiszteleti, hanem külső tag megnevezéssel választották meg ekkor. Lásd Szily Kálmán: Jelentés az akadémiai választásokról. Akadémiai értesítő, IV. évf. 5. sz. (1893) 294. o.
- ↑ A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1464. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X