Alexander Braun

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alexander Braun
Ismeretlen művész litográfiája 1850-ből
Ismeretlen művész litográfiája 1850-ből
Született
1805. május 10.[1][2]
Regensburg[3][4]
Elhunyt
1877. március 29. (71 évesen)[1][2]
Berlin[5][4]
Állampolgársága
Foglalkozása
  • botanikus
  • egyetemi tanár
Iskolái Párizsi Egyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Braun témájú médiaállományokat.

Alexander Carl Heinrich Braun (Regensburg, 1805. május 10.Berlin, 1877. március 29.) német botanikus, a növények morfológiai alapú rendszerezésének egyik legkiemelkedőbb alakja. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „A.Braun”.

Élete[szerkesztés]

Egyetemi tanulmányait Heidelbergben, Párizsban és Münchenben végezte. 1833-1846 között Karlsruhe, 1846–1850 között Giessen, majd 1851 májusától haláláig Berlin egyetemén oktatott botanikát (Giessenben, majd Berlinben ő volt a füvészkert igazgatója is).

Munkássága[szerkesztés]

Maradandót a növények természetes rendszertanának fejlesztésével és alaktani vizsgálataival alkotott. Fontos megfigyelésekkel járult hozzá a növények sejtszerveződésének kutatásához.

Gyakorlati eredményeit mindenütt megpróbálta az idealisztikus filozofia elméletével párosítani; filozófiai alaptételeit Betrachtungen über die Erscheinung der Verjüngung in der Natur, insbesondere in der Lebens- u. Bildungsgeschichte der Pflanze (Lipcse, 1850) című értekezésében foglalta össze. A növénycsaládok természetes rokonságáról fő műve: Ascherson, Flora der Provinz Brandenburg (Berlin 1864).

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Über die Richtungsverhältnisse der Saftströme in den Zellen der Characeen (Berlin 1852);
  • Das Individuum der Pflanze in seinem Verhältniss zur Spezies (Berlin, 1853);
  • Über einige neue und weniger bekannte Krankheiten der Pflanzen, welche durch Pilze erzeugt werden (Berlin, 1854);
  • Algarum unicellularium genera nova et minus cognita (Lipcse 1855);
  • Über Chytridium, eine Gattung einzelliger Schmarotzergewächse auf Algen und Infusorien (Berlin, 1856);
  • Zwei Deutsche Isoetesarten (Berlin, 1862);
  • Über lsoetes (Berlin, 1863);
  • Beitrag zur Kenntniss der Gattung Selaginella (Berlin, 1865):
  • Die Characeen Afrikas (Berlin, 1867);
  • Neuere Untersuchungen über die Gattungen Marsilia und Pilularia (Berlin, 1870);
  • Nachträgliche Mitteilungen über die Gattungen Marsilia und Pilularia (Berlin, 1872).
  • Untersuchung über die Ordnung der Schuppen an den Tannenzapfen (Abhandlungen der Leopoldinisch-Karolinischen Akademie, 14. köt.);
  • Über den schiefen Verlauf der Holzfaser und die dadurch bedingte Drehung der Stämme (Berlin, 1854);
  • Über Parthenogenesis bei Pflanzen (Berlin, 1857);
  • Über Polyembryonie und Keimung von Caelebogyne (Berlin, 1860;
  • Die Frage nach der Gymnospermie der Cycadeen, erläutert durch die Stellung dieser Familie im Stufengange des Gewächsreiches (Berlin, 1875).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 9.
  2. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb12560296z
  3. Integrált katalógustár, 2014. december 10.
  4. ^ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 28., Браун Александр
  5. Integrált katalógustár, 2014. december 30.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alexander Braun című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]