Alekszandr Alekszandrovics Mihajlov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alekszandr Alekszandrovics Mihajlov
Életrajzi adatok
Született1888. április 14.
Morsanszk
Elhunyt1983. szeptember 29. (95 évesen)
Szentpétervár
SírhelyA Pulkovói Obszervatórium temetője
Ismeretes mintcsillagász
IskoláiFaculty of Physics and Mathematics of Moscow Imperial University
Tudományos fokozata fizikai és matematikai tudományok doktora
Szakmai kitüntetések
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandr Alekszandrovics Mihajlov témájú médiaállományokat.

Alekszandr Alekszandrovics Mihajlov (Morsanszk, 1888. április 26.Leningrád, 1983. szeptember 29.) - csillagász, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja volt.

Életpályája[szerkesztés]

A Pulkovói Obszervatóriumban dolgozott 1947-től 1982-ig. 1964-ig volt az igazgatója. Neki tulajdonítják a háború utáni újjáépítés vezetését Leningrád ostroma után. Furcsa módon, Joszif Sztálin előbb elrendelte a Pulkovói Obszervatórium lerombolását, de aztán ő rendelte el az újjáépítését is.

Mihajlov kulcsszerepet játszott az 1954 májusában történt hivatalos újranyitás munkálataiban. Kutatási feladatai közé tartozott a naptevékenység megfigyelése és előrejelzése, valamint különböző projektek, amelyek kihasználhatták a rádiócsillagászati műszerek előnyeit.

Véleményét egész pályafutása során a legkülönfélébb csillagászati témákban kérték ki.

1959-ben idézték őt egy Time-cikkben is a Luna–3 szovjet Hold-kutatásról, amely a Holdról készült fényképeket küldött a Földre rádióadással:

„A holdkutatás következő lépése” – mondta az interjúban – „az lenne, ha egy állomást úgy tudnánk leszállítani a Holdon, hogy a műszerek ne sérüljenek meg.” Ugyanebben az évben a hidegháborús űrversenyről is véleményt nyilvánított, kijelentve, hogy „A legnagyobb probléma az űrkutatás számára” – mondta a Time riporterének ugyanezen év januárjában – „a biztonságos visszatérés, és addig nem szándékoznak kockáztatni egy ember életét, amíg nem biztosak abban, hogy élve vissza tudják hozni.”

Csillagász karrierje mellett fordítással is foglalkozott: számos kulcsfontosságú tudományos művet fordított oroszra.

Kollégái "nyílt szívű és őszinte emberként emlékeztek rá, és ugyanezt követelte meg másoktól is".

Az ő tiszteletére nevezték el a Ljudmila Zsuravljova által felfedezett 1910 Mikhailov aszteroidát, mely egy kisbolygóövi aszteroida.

Tagságok[szerkesztés]

1959-ben a Leopoldina tagja[1] és 1964-ben az Orosz Tudományos Akadémia tagja lett.

Magánélete[szerkesztés]

Mihajlov 1943-ban megözvegyült, 1946-ban feleségül vette a cseh származású Zdenka Ivanovna Kadlát, aki ugyancsak csillagász volt és az obszervatóriumban dolgozott. A házaspárnak egy fia született.

Szenvedélyesen szerette az optikai eszközöket, és állítólag nagy gyűjteménye volt fényképészeti eszközökből. Emlékezetes, hogy számos témában jártas volt, többek között a zenében, az irodalomban és a művészetben.

Mihajlov otthonában, az obszervatóriumban hunyt el 1983. szeptember 29-én.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Pulkovo NEO Page: General Information". Archived from the original on 2005-01-24. Retrieved 2008-03-08.
  • Kabalakin, V. "Obituary - Mikhailov, Alexander-Alexandrovich," Royal Astron. Soc. Quart. Journal, V.26, NO.3, September 1985, p. 365.
  • Pulkovo Archived 2008-03-03 at the Wayback Machine
  • The Moon's Far Side - TIME
  • Push into Space – TIME[permanent dead link]
  • JPL Small-Body Database Browser
  • Evaluating Soviet Lunar Science in Cold War America, Ronald E. Doel, Osiris, 2nd Series, Vol. 7, Science after '40 (1992), pp. 238–264
  • Biographical Encyclopedia of Astronomers, edited by Hockey, Trimble, et al., Springer (2007), p. 781