Alekszandr Alekszandrovics Mihajlov
| Alekszandr Alekszandrovics Mihajlov | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1888. április 14. Morsanszk |
| Elhunyt | 1983. szeptember 29. (95 évesen) Szentpétervár |
| Sírhely | A Pulkovói Obszervatórium temetője |
| Ismeretes mint | csillagász |
| Iskolái | Faculty of Physics and Mathematics of Moscow Imperial University |
| Tudományos fokozat | a fizikai és matematikai tudományok doktora |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandr Alekszandrovics Mihajlov témájú médiaállományokat. | |
Alekszandr Alekszandrovics Mihajlov (Morsanszk, 1888. április 26. – Leningrád, 1983. szeptember 29.) - csillagász, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja volt.
Életpályája[szerkesztés]
A Pulkovói Obszervatóriumban dolgozott 1947-től 1982-ig. 1964-ig volt az igazgatója. Neki tulajdonítják a háború utáni újjáépítés vezetését Leningrád ostroma után. Furcsa módon, Joszif Sztálin előbb elrendelte a Pulkovói Obszervatórium lerombolását, de aztán ő rendelte el az újjáépítését is.
Mihajlov kulcsszerepet játszott az 1954 májusában történt hivatalos újranyitás munkálataiban. Kutatási feladatai közé tartozott a naptevékenység megfigyelése és előrejelzése, valamint különböző projektek, amelyek kihasználhatták a rádiócsillagászati műszerek előnyeit.
Véleményét egész pályafutása során a legkülönfélébb csillagászati témákban kérték ki.
1959-ben idézték őt egy Time-cikkben is a Luna–3 szovjet Hold-kutatásról, amely a Holdról készült fényképeket küldött a Földre rádióadással:
„A holdkutatás következő lépése” – mondta az interjúban – „az lenne, ha egy állomást úgy tudnánk leszállítani a Holdon, hogy a műszerek ne sérüljenek meg.” Ugyanebben az évben a hidegháborús űrversenyről is véleményt nyilvánított, kijelentve, hogy „A legnagyobb probléma az űrkutatás számára” – mondta a Time riporterének ugyanezen év januárjában – „a biztonságos visszatérés, és addig nem szándékoznak kockáztatni egy ember életét, amíg nem biztosak abban, hogy élve vissza tudják hozni.”
Csillagász karrierje mellett fordítással is foglalkozott: számos kulcsfontosságú tudományos művet fordított oroszra.
Kollégái "nyílt szívű és őszinte emberként emlékeztek rá, és ugyanezt követelte meg másoktól is".
Az ő tiszteletére nevezték el a Ljudmila Zsuravljova által felfedezett 1910 Mikhailov aszteroidát, mely egy kisbolygóövi aszteroida.
Tagságok[szerkesztés]
1959-ben a Leopoldina tagja[1] és 1964-ben az Orosz Tudományos Akadémia tagja lett.
Magánélete[szerkesztés]
Mihajlov 1943-ban megözvegyült, 1946-ban feleségül vette a cseh származású Zdenka Ivanovna Kadlát, aki ugyancsak csillagász volt és az obszervatóriumban dolgozott. A házaspárnak egy fia született.
Szenvedélyesen szerette az optikai eszközöket, és állítólag nagy gyűjteménye volt fényképészeti eszközökből. Emlékezetes, hogy számos témában jártas volt, többek között a zenében, az irodalomban és a művészetben.
Mihajlov otthonában, az obszervatóriumban hunyt el 1983. szeptember 29-én.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Pulkovo NEO Page: General Information". Archived from the original on 2005-01-24. Retrieved 2008-03-08.
- Kabalakin, V. "Obituary - Mikhailov, Alexander-Alexandrovich," Royal Astron. Soc. Quart. Journal, V.26, NO.3, September 1985, p. 365.
- Pulkovo Archived 2008-03-03 at the Wayback Machine
- The Moon's Far Side - TIME
- Push into Space – TIME[permanent dead link]
- JPL Small-Body Database Browser
- Evaluating Soviet Lunar Science in Cold War America, Ronald E. Doel, Osiris, 2nd Series, Vol. 7, Science after '40 (1992), pp. 238–264
- Biographical Encyclopedia of Astronomers, edited by Hockey, Trimble, et al., Springer (2007), p. 781
