Aldan-felföld
| Aldan-felföld (Алданское нагорье) | |
 | |
| Magasság | 2306 m |
| Hely |  Oroszország, Jakutföld |
| Hegység | Szibéria déli hegyvidékei |
| Legmagasabb pont | Ningam (2264 m) |
| Hosszúság | 600 km |
| Szélesség | 300 km |
| Elhelyezkedése | |
 Aldan-felföld
Pozíció Jakutföld térképén
| |
 é. sz. 58° 37′, k. h. 125° 24′58.616667°N 125.400000°EKoordináták: é. sz. 58° 37′, k. h. 125° 24′58.616667°N 125.400000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aldan-felföld témájú médiaállományokat. | |
Az Aldan-felföld (oroszul Алданское нагорье [Aldanszkoje nagorje]) tájegység Oroszországban, Dél-Szibériában, az Oljokma és Ucsur közén. Közigazgatásilag Jakutföldhöz tartozik.
Jellemzői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Sztanovoj-hegylánctól északra helyezkedik el. Nyugaton az Oljokma középső folyása, északon az Aldan kelet felé folyó szakasza, keleten az Ucsur völgye határolja.
Ősi kristályos kőzetek, az archaikumból és a proterozoikumból származó kristályos pala, gneisz építi fel. Szerkezeti alapja az Aldan-őspajzs, ami a Közép-Szibéria alapját képező Angara-ősföld (vagy ősmasszívum) felszínre bukkanó része. A ősmasszívum nagyobb egységben csak itt és az északi Anabar-fennsíkon kerül felszínre (Anabar-őspajzs), másutt nagy mélységben, üledékes kőzetek alatt rejtőzik. Az őspajzson azonban az óidei és középidei tengeri üledékrétegek jórészt lepusztultak.
A felföld értékes ásványkincsei az ősi magmatevékenység során nagy mélységben kialakult ércek: arany tartalmú telérek, vasérc (dél-aldáni vasmező), a világ egyik legnagyobb flogopitcsillám-telepe, valamint uránérc (Elkon lelőhely).[1][2][3]
Részei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A központi vidékein kanyargó Tyimpton völgye mentén két részre osztható. A nyugati részt az Aldan felső folyása, a keletit a Gonam szeli át.
A nyugati rész mély völgyekkel tagolt, 800–1100 m magas fennsík. Az elegyengetett, hullámos felszínből kupolaalakú csúcsokkal 1600–1700 m magas hegyek emelkednek ki (Nyugati-Jangi, Elkon-masszívum). Délebbre, a Csulman folyó medencéjét 950–1200 m magas, lapos vízválasztók jellemzik.
Keleti felén nagyobb hegyek egész sora húzódik, köztük legnagyobb a Szunnagin-, más néven Aldan–Ucsur-hegység. Északkeleti irányba 300–400 km hosszan terül el, szélessége 50–70 km. Átlagos magassága 1600–1800 m, de több csúcsa is 2000 m fölé nyúlik. Itt van az egész felföld legmagasabb pontja (2264 m). A hegység északi vége meredeken esik le a csak 500–700 m tengerszint feletti magasságban fekvő Léna–Aldan-plató lapos területére.[4]
Az Aldan-felföldön át vezet az Amur–Jakutszk-vasútvonal máig megépült, Tommot városig tartó szakasza.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Alekszandr Bojcov: Elkon – A New World Class Russian Uranium Mine
- ↑ (2007-10-26)
- ↑ "EGMK Elkon". 2017. június 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. július 23..
- ↑ A platót említik Amga-felföld és Léna–Aldan-felföld néven is. Lásd: Székely András, i. m., 370. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Székely András (1978). Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó. 477. o. ISBN 963-280-303-5 I. kötet.
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija (orosz nyelven) (3. kiadás ed.). Moszkva. 1970–1977.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link) - Vityimszkoje ploszkogorje (Geograficseszkaja enciklopegyija)
- Aldano-Sztanovoj scsit
