Alain Besançon
| Alain Besançon | |
| Született | Alain Jules Daniel Justin Besançon[1] 1932. április 25.[2][1] Párizs 6. kerülete[2][1] |
| Elhunyt | 2023. július 8. (91 évesen)[3][4][1] Párizs 7. kerülete[1] |
| Állampolgársága | francia[2] |
| Szülei | Madeleine Delagrange Louis Justin-Besançon |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Montparnasse-i temető[6] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alain Besançon (Párizs, 1932. április 25. – 2023. július 9.) francia történész.[7]
Pályája[szerkesztés]
Párizsban született baloldali értelmiségi családban. A párizsi Politikatudományi Intézetben diplomázott, majd ott szerzett doktori fokozatot történelemből és társadalomtudományból.
A Francia Kommunista Párt tagja volt 1951 és 1956 között, de a kommunista terror bűneinek nyilvánvalóvá válása után élesen szembefordult a kommunizmussal és a totalitárius diktatúrákkal. 1960 és 1964 között a Nemzeti Tudományos Kutatóintézet (CNRS) munkatársaként dolgozott, 1965-ben a Társadalomtudományi Intézet (ÉHESS) segédmunkatársa lett, 1969-től az intézet igazgatóhelyettese, 1977-től igazgatója.
Tanított a Columbia Egyetemen, de volt a Wilson Center, a stanfordi Hoover Intézet, a washingtoni Kennan Intézet, valamint a Princton és az oxfordi All Souls College vendégoktatója is. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány nemzetközi tanácsadó testületének tagja.
Írásai[szerkesztés]
Több tucat könyvet írt a kommunizmus, a totalitarizmus történetéről, valamint a kereszténység történetéről is. Az első kutatók egyike volt, aki nyíltan népirtásnak merte nevezni az 1933-as mesterséges éhínséget Ukrajnában. Legfontosabb műve a Leninizmus eszmetörténeti gyökerei (Les Origines intellectuelles du léninisme) címmel jelent meg 1977-ben, melyben azt mutatja be, hogy a leninizmus titkos tudást, gnózist jelentett a korai XX. században, és belőle nőtt ki az összes totális diktatúra, az általa „egypetéjű ikreknek” nevezett fasizmus és kommunizmus.
Rangidősként felügyelte A kommunizmus fekete könyve című nagyhatású kötet összeállítását. Az amerikai Commentary folyóiratban publikált Elfelejtett kommunizmus című írása a Szabadság/Harcosok – hidegháborús írások című kötetben jelent meg magyar nyelven 2015 tavaszán.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Fichier des personnes décédées. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.)
- ↑ a b c Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Mort de l’historien Alain Besançon, figure de l’anti-totalitarisme (francia nyelven)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)
- ↑ PREX9700499D
- ↑ http://www.landrucimetieres.fr/spip/spip.php?article6595
- ↑ Archivált másolat. [2015. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 12.)
Források[szerkesztés]
- Szabadság/Harcosok – hidegháborús írások (szerk. Békés Márton). Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2015
