Ugrás a tartalomhoz

Ajdovščina

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ajdovščina
Közigazgatás
Ország Szlovénia
TájegységPrimorska
Statisztikai régióGoriška
KözségAjdovščina
Rangváros
Alapítás évei. e. 200 körül
PolgármesterTadej Beočanin
Irányítószám5270
Körzethívószám05
Rendszám területkódGO
Népesség
Teljes népesség6843 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség73,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság106,1 m
Terület245,2 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 53′ 18″, k. h. 13° 54′ 19″45.888356°N 13.905238°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 18″, k. h. 13° 54′ 19″45.888356°N 13.905238°E
Ajdovščina község elhelyezkedése
Ajdovščina község elhelyezkedése
Ajdovščina weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajdovščina témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ajdovščina ([ˈa:jdouʃʧina], olaszul Aidussina [ajˈdussina], németül Haidenschaft [ˈhaedənʃaft]) város és az azonos nevű község központja Szlovéniában, 18 km-re az olasz határtól, Primorska tájegység és Goriška statisztikai régió területén.

Fekvése

[szerkesztés]

A város a szlovén karsztvidéken fekszik, Ljubljanától 50 km-re délnyugatra, Nova Goricától 20 km-re keletre a Vipava völgyében. Postojna és Nova Gorica közötti műút kb. felén található.

Története

[szerkesztés]

Az ókorban, a stratégiailag fontos Via Gemina, Aquileia és Emona (Ljubljana) közötti szakaszán, Castra ad Fluvium Frigidum néven jegyzik először i. e. 200-ban, de már i. e. 2000-től lakott hely. Futárállomás és egy megerősített tábor áll a város helyén. Itt nyert csatát 394-ben I. Theodosius római császár, Eugenius ellenében, a Frigidus (maiVipava) mentén.

Castra sorsa 451-ben pecsételődik meg, mikor a hunok, Attila vezetésével felégetik.

A középkorban Krajna része, majd a napóleoni háborúk után az osztrák Tengermellék tartományhoz csatolják.

Az I. világháború után Olaszország szerzi meg, a II. világháború után Jugoszlávia az új gazda. 1991-ben függetlenedik Szlovéniával együtt.

Gazdasága

[szerkesztés]

Gyümölcstermesztő vidék. A Vipava völgyében szőlők és gyümölcsösök váltják egymást. Borospincéi vörösbort rejtenek. Feldolgozóipara is e nyersanyagokra alapoz. Híres a Fructal gyümölcsléüzem.

Ezeken kívül jelentős fa-, bútor- és textilipara van.

Éghajlata

[szerkesztés]

A városka klímája mediterrán, ezért a tél enyhe (min. -1 °C, max. 17 °C), a nyár viszont meleg (min. 20 °C, max. 39 °C). A hegyekből lezúduló bóra miatt az építkezéseknél egy sajátos „stílus” alakult ki, a mediterrán épületek tetejére köveket tesznek, hogy megvédjék a cserepeket a szél erejétől. Ez az építkezési forma érdekessé teszi a település látképét is.

Híres emberek

[szerkesztés]

A város első osztályú (Prva Liga Telekom Slovenije) futballcsapata a Nogometni Klub Primorje. A közelben található egy 1080 m-es, füves sportrepülőtér is.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)

További információk

[szerkesztés]