Ajdovščina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Aidussina szócikkből átirányítva)
Ajdovščina
Közigazgatás
Ország Szlovénia
TájegységPrimorska
Statisztikai régióGoriška
KözségAjdovščina
Rangváros
Alapítás évei. e. 200 körül
PolgármesterTadej Beočanin
Irányítószám5270
Körzethívószám05
Rendszám területkódGO
Népesség
Teljes népesség6843 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség73,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság106,1 m
Terület245,2 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 53′ 18″, k. h. 13° 54′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 18″, k. h. 13° 54′ 19″
Ajdovščina község elhelyezkedése
Ajdovščina község elhelyezkedése
Ajdovščina weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajdovščina témájú médiaállományokat.

Ajdovščina ([ˈa:jdouʃʧina], olaszul Aidussina [ajˈdussina], németül Haidenschaft [ˈhaedənʃaft]) város és az azonos nevű község központja Szlovéniában, 18 km-re az olasz határtól, Primorska tájegység és Goriška statisztikai régió területén.

Fekvése[szerkesztés]

A város a szlovén karsztvidéken fekszik, Ljubljanától 50 km-re délnyugatra, Nova Goricától 20 km-re keletre a Vipava völgyében. Postojna és Nova Gorica közötti műút kb. felén található.

Története[szerkesztés]

Az ókorban, a stratégiailag fontos Via Gemina, Aquileia és Emona (Ljubljana) közötti szakaszán, Castra ad Fluvium Frigidum néven jegyzik először i. e. 200-ban, de már i. e. 2000-től lakott hely. Futárállomás és egy megerősített tábor áll a város helyén. Itt nyert csatát 394-ben I. Theodosius római császár, Eugenius ellenében, a Frigidus (maiVipava) mentén.

Castra sorsa 451-ben pecsételődik meg, mikor a hunok, Attila vezetésével felégetik.

A középkorban Krajna része, majd a napóleoni háborúk után az osztrák Tengermellék tartományhoz csatolják.

Az I. világháború után Olaszország szerzi meg, a II. világháború után Jugoszlávia az új gazda. 1991-ben függetlenedik Szlovéniával együtt.

Gazdasága[szerkesztés]

Gyümölcstermesztő vidék. A Vipava völgyében szőlők és gyümölcsösök váltják egymást. Borospincéi vörösbort rejtenek. Feldolgozóipara is e nyersanyagokra alapoz. Híres a Fructal gyümölcsléüzem.

Ezeken kívül jelentős fa-, bútor- és textilipara van.

Éghajlata[szerkesztés]

A városka klímája mediterrán, ezért a tél enyhe (min. -1 °C, max. 17 °C), a nyár viszont meleg (min. 20 °C, max. 39 °C). A hegyekből lezúduló bóra miatt az építkezéseknél egy sajátos „stílus” alakult ki, a mediterrán épületek tetejére köveket tesznek, hogy megvédjék a cserepeket a szél erejétől. Ez az építkezési forma érdekessé teszi a település látképét is.

Híres emberek[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

A város első osztályú (Prva Liga Telekom Slovenije) futballcsapata a Nogometni Klub Primorje. A közelben található egy 1080 m-es, füves sportrepülőtér is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)

További információk[szerkesztés]