Agyagfalvi Hegyi István
| Agyagfalvi Hegyi István | |
| Született | 1886. július 1. Betfalva |
| Elhunyt | 1975. november 20. (89 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | író |
| Sírhelye | Farkasréti temető (Hv2-1-7/8)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Agyagfalvi Hegyi István (Betfalva, 1886. július 1. – Budapest, 1975. november 20.) költő, író.
Életpályája[szerkesztés]
1886-ban született a Székelyföldön, a Hargita megyei Betfalván. Kolozsváron jogot tanult, ezt követően állami szolgálatba lépett. Már 16 éves korában díjat nyert verseivel. Szerzői estje volt több alkalommal a rádióban, három történelmi hangjátékát is előadták. Előszeretettel írt nótaszövegeket, számos ilyen stílusban írt versét megzenésítették.
1932-től a Petőfi Társaság és a Fráter Loránd Társaság tagja, később titkára volt. A Magyarság szépirodalmi munkatársa volt.
Budapesten, életének 79. évében érte a halál 1975-ben.
Főbb művei[szerkesztés]
- A hazáért... (költemények, Kolozsvár, 1906)
- A véres kardot körülhordozom! (versek, 1925-1926, Budapest, 1926)
- Ősi vártán (versek, 1932-1935, Budapest, 1936)
- Isten csákánya alatt (versek, 1929-1931, Budapest, 193?)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk[szerkesztés]
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
- A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
