Agrigento régészeti lelőhelyei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Voxfax (vitalap | szerkesztései) 2015. december 20., 00:15-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎A jelenlegi helyzet)
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Agrigento régészeti lelőhelyei
Világörökség
A dioszkuroszok temploma és a khtonikus istenek szentélye
A dioszkuroszok temploma és a khtonikus istenek szentélye
Adatok
OrszágOlaszország
Világörökség-azonosító831
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, III, IV
Felvétel éve1997
Elhelyezkedése
Agrigento régészeti lelőhelyei (Olaszország)
Agrigento régészeti lelőhelyei
Agrigento régészeti lelőhelyei
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 37° 17′ 23″, k. h. 13° 35′ 24″Koordináták: é. sz. 37° 17′ 23″, k. h. 13° 35′ 24″
A Wikimédia Commons tartalmaz Agrigento régészeti lelőhelyei témájú médiaállományokat.

Az Agrigento régészeti lelőhelyei egy lista Agrigento szicíliai város ókori romkertje nevezetességeiről

Templomok és szentélyek

Lásd még: Valle dei Templi

Középületek

Nekropoliszok és Arkoszóliumok

  • Bizánci arkoszólium
  • Szabadtéri nekropolisz
  • Fregapane és Rotunda nekropolisza
  • Pezzino kerület nekropolisza
  • Mosè kerület nekropolisza
  • Római vagy Giambertoni nekropolisz
  • Montelusa kerület nekropolisza

Görög–római negyed

Erődítések

  • Városfalmaradványok
  • Kapuk
  • Átkaroló bástya
  • Egyéb erődítmények

Girgenti dombja

Girgenti dombjáról elindulva, a Santa Maria dei Greci templom, felépítménnyel és sziklába vágott alapozással, jól megőrzött állapotú dór templom, az i. e. 480-460-as évekből, 34,7x15,3 m alapterületű peripterosz 6x13 oszloppal: a cella verandával és opisztodomosszal kialakítva. Ha elhaladunk a keleti homlokzat apszisa mellett, a nyugati oldalon feltűnik az ásatások néhány sziklába történt bevágása, láthatóvá téve a perisztaszisz alapjait az oszlopcsarnok déli és északi oldalán (néhány oszlopot a templom falába ágyazva) és a cellát, ami a templom alatt látható, a több mint húsz méter hosszú krepidóma többszintes oszlopalappal. A templom átriumában néhány felépítményi elem látható, az oszlopfő részeként.

Collina dei Templi

Lásd még: Valle dei Templi

A Templomok Dombja dél-keleti fennsíkján sorakoznak a híres ókori görög templomok, amelyek Agrigentót jelképezik a világ szemében. Az itt talált Héraklész, Zeusz, Concordia, Héra, Dioszkuroszok, Héphaisztosz és Démétér templomokon kívül ki kell emelni a görög-római lakónegyedet, a görög ekklésziasztérion monumentális nézőterét és az Agrigentói Nemzeti Múzeumot, amelyek lehetővé teszik, hogy teljesebb képet kapjunk a görög jelenlétről a városban. Az utóbbi időben (2004) is előkerült itt egy római templomocska.

Hipogeumok

A hipogeumok (a görög úposz, “alatt” és géosz, “föld” szavak összetételéből) Agrigento olyan mesterséges üregei és alagútjai, amelyeket az ember a különböző korokban, ugyanabba a sziklába vájt, amelyekből a város történelmi emlékeit és központja jórészét is építették. Feladatuk a föld alatti vizek összegyűjtése és elvezetése volt, egyes kutatók szerint még katonai-védelmi célokra is használták őket. Ez megcáfolja azt a feltételezést, hogy ez a régészeti lelőhely nekropolisz funkciót is betöltött volna, ugyanis itt amellett, hogy nincsenek boltívek és sírok, a Szicília e vidékén élt civilizációk (szikán, görög, római, arab és normann) nem temetkeztek a városok alá.

Története

A rabszolgák többsége, akik Himérát építették, közhasznú munkát is végeztek. Nemcsak a nagy templomok számára vágták a követ, hanem egyúttal a város elfolyó vizeinek elvezetésére szolgáló csatornákat is kialakították. Ez a hatalmas munka nagyobb figyelmet érdemel, szemben a csekély megbecsüléssel, amely övezte. A műveleteket irányító Feádiszról kapták nevüket e csatornák is. A Colimbetra nevű, hét stádium kerületű, húsz öl mély medence is ekkor épült a szökőkutak és a patakok vizének összegyűjtésére, a lakomák számára pedig halat tenyésztettek benne. Hattyúk és más szárnyasok népesítették be a felszínét. Gondozás híján később az egész betemetődött.[1]

Az agrigentói hipogeumok létezése első forrásának Diodoro Siculo szicíliai történész tekinthető. Egyetemes történelmi művében, a Bibliotheca Storicában, pontosabban annak XI és XIII (i. e. 1. század) kötetében, sok hasznos korszakolási adat található e régészeti lelőhelyekről. Agürion (ma Enna) beli történész, hírei szerint i. e. 480 körül Agrigento városa (az időszak görög gyarmata nevén Akragasz) egy Feádisz állandósult nevű építész irányítása alatt földalatti folyosórendszert építtetett. A földmunkákat megkönnyítette a nagyszámú karthágói rabszolga, akiket a híres első himérai csata során Himérában ejtett a győztes, ahonnan ki győztes, Teron zsarnok által uralt Akragasz és a Gelon-vezette Szürakuszai.

Leírása

A hipogeumok teljes hossza kb. 17 km, amely a számos földcsuszamlás és a lakónegyed terjeszkedése miatt egyre kevésbé tanulmányozható. Az alábbi négy folyosótörzset lehet megkülönböztetni az ókori vízvezeték alapján:

Első törzs – Athéné-szikla

Az Athéné-sziklától, Agrigento keleti magaslatától Castor és Pollux templomáig húzódik és a következő hipogeumokat tartalmazza:

  • Démétér sziklaszentélye
  • San Biagio
  • Coddu Virdi
  • Tamburello
  • Bonamorone
  • Filippazzo
  • Giacatello
  • Sala-Perez
  • Zuccarello
  • Dara
  • Lu Cuccu
  • San Calogero
  • Pipitusario
  • Forche
  • Amela
  • Dioszkuruszok
Második törzs – Sperone törzse

Hipogeumai:

  • Fafante, a San Biagio-folyó mellett
  • Natalello, a Villaggio Mosè negyedben
Harmadik törzs – Monserrato törzse

A Monserrato negyed, a várostól délre hipogeumai:

  • Dovico
  • Zunica
  • Sileci
  • Giudice
  • Tuttolomondo
  • Quaglia
  • Lo Mascolo
Negyedik törzs – A Domb -törzs

A várostól nyugatra, hipogeumai:

  • Villa Piccola, a Porta di Pontéval szemközt, ma a hasonnevű villa alatt
  • Mirati
  • Fontana dei Canali
  • Gebbia Grande
  • Purgatorio
  • Santa Lucia
  • Acqua Amara
  • Santa Maria dei Greci'
  • Oblati
  • Puzzillo

A jelenlegi helyzet

Az erdőirtás a lejtőkön, a modern vízvezetékek és csatornázás építése miatt az alagutak állaga nem jó, a terület pedig még mindig gazdag átfolyó vizekben.

Az alagúthálózat elhelyezkedését, a földcsuszamlások irányát és a talajstabilitási problémákat tekintve feltehető, hogy az 1966-os agrigentói földcsuszamlás a hipogeumok egy részét képező üregek beomlását is okozta.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Siti archeologici di Agrigento című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Calogero Miccichè, Gli Ipogei Agrigentini, tra archeologia, storia e mitologia, 1996
  • I.P.S.C.T Nicolò Gallo e S.M.S Luigi Pirandello, Testimonianze Akragantine – Gli Ipogei, 2000

Jegyzetek

  1. ↑ Diodoro Siculo, Bibliotheca historica, libri XI-XIIIKolümbetrász kertje: egy kultúrtáj gondozása és értékelése

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Agrigento_régészeti_lelőhelyei&oldid=16985858”