Agnus Dei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dieric Bouts:Íme az Isten báránya
"Másnap János látta Jézust, amint jön felé, és így szólt: "Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét! Ő az, akiről én megmondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőzött engem, mert előbb volt, mint én. Én nem ismertem őt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy ismertté legyen Izráel előtt." Jn. 1. 29-31
Agnus Dei
Schubert G-dúr mise
Nem tudod lejátszani a fájlt?

Az Agnus Dei (lat. 'Isten báránya') a szentmise állandó része. Emellett litániák záróformulája: kegyelmezz nekünk, hallgass meg minket, irgalmazz nekünk záradékkal. Így neveznek egy katolikus szentelményt is, ami egy viasztáblácska, melyet a föltámadt Krisztust jelképező húsvéti gyertya maradványából készítenek Rómában. A pápa uralkodásának első és minden hetedik évében áldja meg és osztják szét a hívek között.[1][2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jn 1,29-en alapuló invokációt először litániákban, később a Gloriában mondták, 700 k. I. Sergius pápa vette be a szentmisébe. Kezdetben mindaddig énekelték, míg a pap az áldoztatáshoz megtörte a szent ostyát, a 9. századtól csak háromszor. Záradéka eredetileg: irgalmazz nekünk, a 10. századtól harmadszorra: adj nekünk békét.[3]

Magyar szöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit: irgalmazz nekünk.
Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit: irgalmazz nekünk.
Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit: adj nekünk békét.[4]

Megjegyzés: Ha a kenyértörés több időt vesz igénybe, az első két sor mindaddig ismételhető, amíg szükséges. Zárásként mindenképpen az adj nekünk békét kell lennie! [5]

Latin szöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Agnus Dei, qui tollis peccáta mundi, miserére nobis.
Agnus Dei, qui tollis peccáta mundi, miserére nobis.
Agnus Dei, qui tollis peccáta mundi, dona nobis pacem.[6]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]