Adelebsen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Adelebsen
Burg Adelebsen 2.jpg
Adelebsen címere
Adelebsen címere
Adelebsen zászlaja
Adelebsen zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Alsó-Szászország
Irányítószám 37139
Körzethívószám 05506
Rendszám
Testvérvárosok
Lista
  • Wieluń (1999–)
  • Ostrówek, Wieluń County (1999–)
Népesség
Teljes népesség6294 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség82,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 187
  • 187
m
Terület76,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Adelebsen (Németország)
Adelebsen
Adelebsen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 34′ 48″, k. h. 9° 45′ 16″Koordináták: é. sz. 51° 34′ 48″, k. h. 9° 45′ 16″
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
Adelebsen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Adelebsen témájú médiaállományokat.

Adelebsen település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 6294 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/-

Fekvése[szerkesztés]

Göttingentől 15 km-rel északnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Adeliebsen (Merian).jpg

A település nevét 990 ben Ethelleveshusen néven említették először III. Ottó császár húgával Sophie-vel kapcsolatosan, aki ekkor az itteni várban élt. 13. században a Wibbecke közelében fekvő faluban épült kastélyt először 1295-ben említették az írások Adelebsen néven, ami aztán a ma ismert Adelevessen névvé módosult.

1394. május 1-től a város megkapta az úgynevezett "Weichbildrecht"-et, ami egyfajta önkormányzati jog volt. A harmincéves háborút hasonlóan sok más alsó-szászországi városhoz Adelebsen is megszenvedte.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Adelebsen vára - a 13. században épült, mikor a Wibbecke uradalom ide tette át székhelyét. A várnak 40 méter magas ötszögű lakótornya van.
  • St. Martini Evangélikus templom - a 13. században épült. A templom legrégebbi része a kórus. A reneszánsz szószék építésének ideje 1562-re nyúlik vissza, míg az oltár barokk eredetű. A templom bővítésére valószínűleg a harmincéves háború után került sor, amikor a közeli elpusztult falvakból beáramló lakosok kibővítették.
  • Szent Hedvig és Adelheid katolikus templom
  • késő gótikus kápolna rom

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Heinrich Christian Burckhardt (1811-1879), Forstmann - róla nevezték el a helyi általános iskolát
  • Otto Deneke (1875-1956) ügyvéd, helyi politikus, művészettörténész
  • Karl-Rudolf Fischer (született 1954-ben), politikus (SPD)
  • Ernst Gräfenberg (1881-1957), orvos

Galéria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]