Adelebsen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Adelebsen
Burg Adelebsen 2.jpg
Adelebsen címere
Adelebsen címere
Adelebsen zászlaja
Adelebsen zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Alsó-Szászország
Járás Göttingen district
Irányítószám 37139
Körzethívószám 05506
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 6499 fő (2014. dec. 31.)
  • 6370 fő (2016. dec. 31.)[1]
  • 6344 fő (2017. dec. 31.)[2] +/-
Népsűrűség85,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 187
  • 187
m
Terület76,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Adelebsen (Németország)
Adelebsen
Adelebsen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 34′ 48″, k. h. 9° 45′ 16″Koordináták: é. sz. 51° 34′ 48″, k. h. 9° 45′ 16″
Adelebsen (Alsó-Szászország)
Adelebsen
Adelebsen
Pozíció Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Göttingen district térképén
Elhelyezkedése Göttingen district térképén
Adelebsen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Adelebsen témájú médiaállományokat.

Adelebsen település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 6499 fő (2014. december 31.). +/-

Fekvése[szerkesztés]

Göttingentől 15 km-rel északnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Adeliebsen (Merian).jpg

A település nevét 990 ben Ethelleveshusen néven említették először III. Ottó császár húgával Sophie-vel kapcsolatosan, aki ekkor az itteni várban élt. 13. században a Wibbecke közelében fekvő faluban épült kastélyt először 1295-ben említették az írások Adelebsen néven, ami aztán a ma ismert Adelevessen névvé módosult.

1394. május 1-től a város megkapta az úgynevezett "Weichbildrecht"-et, ami egyfajta önkormányzati jog volt. A harmincéves háborút hasonlóan sok más alsó-szászországi városhoz Adelebsen is megszenvedte.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Adelebsen vára - a 13. században épült, mikor a Wibbecke uradalom ide tette át székhelyét. A várnak 40 méter magas ötszögű lakótornya van.
  • St. Martini Evangélikus templom - a 13. században épült. A templom legrégebbi része a kórus. A reneszánsz szószék építésének ideje 1562-re nyúlik vissza, míg az oltár barokk eredetű. A templom bővítésére valószínűleg a harmincéves háború után került sor, amikor a közeli elpusztult falvakból beáramló lakosok kibővítették.
  • Szent Hedvig és Adelheid katolikus templom
  • késő gótikus kápolna rom

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Heinrich Christian Burckhardt (1811-1879), Forstmann - róla nevezték el a helyi általános iskolát
  • Otto Deneke (1875-1956) ügyvéd, helyi politikus, művészettörténész
  • Karl-Rudolf Fischer (született 1954-ben), politikus (SPD)
  • Ernst Gräfenberg (1881-1957), orvos

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]