Acrasidae
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Nemzetségek | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Acrasidae témájú kategóriát. |
Az Acrasidae (ICZN) vagy Acrasiomycota (ICBN) a nyálkagombák az Excavata Percolozoa csoportjába tartozó családja.[1] Az acrasio- előtag a görög ακρασια (saját értékrenddel szemben cselekvő) szóból származik. Tagjai sejtes nyálkagombák.
Az Acrasiomycota és Acrasiomycetes szavakat akkor használták, amikor gombaként sorolták be. Egyes besorolásokban a Dictyostelium az Acrasiomycetesbe sorolták – sejtes nyálkagombák azon csoportjába, melyre az egyes amőbák többsejtű termőtestté egyesülése volt jellemző, ami az Acrasidae és Dictyostelidae rokonításában fontos volt.[2]
Sejtjei önállóak maradnak akkor is, ha szaporodáshoz tönköt és termőtestet alkot.[3] Eredetileg úgy gondolták, hogy a nyálkagombák a monofiletikus Mycetozoa tagjai, és az Acrasidae és a Dictyostelida kevéssé tér el, de kiderült, hogy ezek különböző csoportok, végül hogy messze vannak a törzsfán. Ehelyett a Heteroloboseában található a Naegleriával együtt a többi mixamőbától külön.[4]
Ökológia[szerkesztés]
Az Acrasis szárazföldi helyeken él elhalt vagy bomló növényi szöveten.[3] Gyakran étrendjük nagyját adó élesztővel tenyésztik, de mozgó egysejtűként egymást is ehetik.[5] Élő fakérgen is előfordulhatnak.[3]
Evolúciós történet[szerkesztés]
Korábban úgy gondolták, hogy az Acrasidae az Amoebozoa csoportba tartozó Dictyostelida testvére, mivel mindkettő termőtestté egyesül. Azonban amőboid formájukban kiderült, hogy jelentősen eltérnek, és molekuláris filogenetikai tanulmányok alapján a Heteroloboseába helyezték a Naegleria fowlerihez hasonlóan.[6] Fontos morfológiai különbségük, hogy a termőtest tönkjei az Acrasidaeben törzsszerűek, és nincs cellulózhüvelyük.[5]
A Heterolobosea az Excavatába tartozó Discoba tagja. A Discoba ismert csoportjai közt az Acrasidae mitokondriális genomja a legegyszerűbb, mely alapján további transzportaktivitás feltételezhető az elvesztett gének alapján. A gyakran mitokondriumban található tRNS-génekből kevés van az Acrasidaeben, és transzport szükséges a további mitokondriális gének transzlációjához. E génhiány oka a mitokondriumokból a magba történő géntranszfer. E jelenség viszonylag későn történt az Acrasisban – szekvencia-összehasonlítás alapján a Naegleriától való különválás után történt meg. Ez a többi eukariótafajba, beleértve a Naegleriát, ritka, mivel a mitokondriumtól a magba való legtöbb transzfer a mitokondrium az eukarióták közös ősével való korai endoszimbiózisa alatt történt.[6]
C→U RNS-szerkesztést figyeltek meg az mtDNS-ükben ősi HGT révén.[6]
Szaporodás[szerkesztés]
Erőforrásai, például víz vagy étel korlátozott mennyisége esetén az amőba feromonokat, például akrazint bocsát ki a sejtek egyesítéséhez nagy (több ezer sejtes) grexként vagy állábbal való mozgásához. A grexben az amőboid sejtek szaporodnak, termőtestszerű spórákat adva, melyek ugyane fajnak egysejtű változataivá fejlődnek.
Szaporodási ciklusa 3 különböző életciklusra bontható az Acrasis morfológiai és sejtbeli változásai szerint.[2]
Vegetatív/egysejtű állapot[szerkesztés]
Az Acrasis-spórák felszabadulás után szabadon élő limax amőbákká válnak, ahol egy állábbal mozognak, és akár 32 μm hosszúak is lehetnek.[3] Ekkor kevés táplálék vagy víz esetén sejten kívüli sejtfallal rendelkező mikrocisztává válhat.[5] E mikrociszta visszaalakulhat az amőbaformára. Ha a feltételek megfelelők, egy inger az amőbákat egyesülésre késztetheti.[5]
Pszeudoplazmódium-állapot[szerkesztés]
Stimuláció hatására grexszé egyesülnek, mely végül fajtársaival együtt kiemelkedést kezd alkotni.[3][5] Minden sejt önálló marad, bennük csak csekély változások történnek.[5] A vegetatív és a pszeudoplazmódium-állapot közti átalakuláskor fontos változás az emésztő űröcskék számának és méretének csökkenése.
Differienciált állapot[szerkesztés]
A kiemelkedésben egy amőba tönksejtté válik, ennek tetejére kerül a többi sejt, szorogént létrehozva. A tönk ismétlődő differenciáció során bazális sejtekké alakul, egyes sejtek disztális spórasejteket és spóratartót alkotnak, ahonnan kiszabadulva létrejön a termőtest, mely elágazó képessége révén igen rugalmas.[3] E folyamat során az egysejtű állapottól a termőtestképzésig minden sejt önálló marad. A termőtestképzés után spórák szabadulnak fel, és a ciklus újraindul.[5]
Az Acrasidae a Heterolobosea egyetlen többsejtű életszakasszal rendelkező tagja.[6] E többsejtűség poliklonális, ahol nem egy megtermékenyített petesejt mitózisából jön létre a többsejtű egyed, hanem fizikailag eltérő helyen lévő sejtekből való összeállás során.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Roger AJ, Smith MW, Doolittle RF, Doolittle WF (1996). „Evidence for the Heterolobosea from phylogenetic analysis of genes encoding glyceraldehyde-3-phosphate dehydrogenase”. J. Eukaryot. Microbiol. 43 (6), 475–485. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.1996.tb04507.x. PMID 8976605.
- ↑ a b Cavender J. C. (2002). „Taxonomy, slime molds, and the questions we ask”. The Mycological Society of America 94 (6), 968–979. o. PMID 21156570.
- ↑ a b c d e f Brown, M. W. (2010). „A Morphologically Simple Species of Acrasis (Heterolobosea, Excavata), Acrasis helenhemmesae n. sp.”. Journal of Eukaryotic Microbiology 57 (4), 346–353. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2010.00481.x. PMID 20497285.
- ↑ Brown, M. W. (2012). „Aggregative Multicellularity Evolved Independently in the Eukaryotic Supergroup Rhizaria”. Current Biology 22 (12), 1123–1127. o. DOI:10.1016/j.cub.2012.04.021. PMID 22608512.
- ↑ a b c d e f g Hohl, H. R. (1969). „Ultrastructure of Acrasis rosea, a Cellular Slime Mold, During Development”. The Journal of Protozoology 16 (2), 333–344. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.1969.tb02279.x. PMID 5816073.
- ↑ a b c d Fu, C. J. (2014). „Missing Genes, Multiple ORFs, and C-to-U Type RNA Editing in Acrasis kona (Heterolobosea, Excavata) Mitochondrial DNA”. Genome Biology and Evolution 6 (9), 2240–2257. o. DOI:10.1093/gbe/evu180. PMID 25146648.
- ↑ Hamant O, Bhat R, Nanjundiah V, Newman SA (2019. március 25.). „Does resource availability help determine the evolutionary route to multicellularity?”. Evol Dev 21 (3), 115–119. o. DOI:10.1111/ede.12287. PMID 30912270.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Acrasidae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Alexopolous CJ, Mims W, Blackwell M et al.. Introductory Mycology, 4, Hoboken NJ: John Wiley and Sons (2004). ISBN 0-471-52229-5